Life Kovács Miklós 2024. 07. 02.

Megunhatatlan, újranézhető filmek jönnek a mozikba

Mi lenne, ha minden egyes alkalommal más sorrendben követnék egymást a jelenetek, más lenne a végkifejlet? Ez az alapgondolata egy új műfajnak.

Az ötlet lényege, hogy mesterséges intelligenciát használjanak a jelenetek keverésére, és minden egyes lejátszáskor teljesen különböző változatokat hozzanak létre ugyanabból az alkotásból.

Eddig a közvélemény csak pár ilyen technikával készült filmet ismer, a legújabb az Eno című dokumentumfilm. Ez egy “generatív dokumentumfilm”, amely a legendás zeneipari ikon, úttörő szintetizátoros billentyűs (az első szaxonfonszóló után, a sok glamzenész között is a “legfurább” figura – bő fél évszázaddal ezelőtt!), multi-instrumentalista, dal- és filmzeneszerzőszerző, producer Brian Eno karrierjébe nyújt mélyre ásó és formabontó betekintést.

Eno életműve érdemes a feldolgozásra, hiszen világsztárok hadával dolgozott, zenélt együtt: David Bowie, a Talking Heads/David Byrne, a U2, a Coldplay, a Depeche Mode, Paul Simon is szerepel a listán, de ő készítette a Windows 95 üdvözlőhangját is. A csavar az, hogy senki sem fogja ugyanazt a filmet látni, hacsak nem ugyanabban a szobában, ugyanakkor indítják el.

Gary Hustwit független rendező generatív filmje valamikor az idén jelenik meg, és az alkotó szerint az alkotásnak egészen elképesztő, 52 kvintillió variációja lehetséges. Ez 52 x 1030 kimenetet jelent. Hihetetlen belegondolni, hogy egy filmnek ennyi különböző verziója lehet – és hogy ezeket a verziókat mind a mesterséges intelligencia hozza létre, valahányszor a film elindul.

Ennek természetesen komoly következményei vannak. Valószínű, hogy az MI ilyen jellegű használata nem működne más típusú filmekben – nehéz elképzelni, hogy például a Bosszúállók nézhető maradna a mesterséges intelligencia által tetszőlegesen összdobált jelenetsorrendel.

Egy olyan dokumentumfilm esetében azonban, mint az Eno, ahol főként interjúk és zenei videók adják a téma gerincét, több a mozgástér, ide illik is az újító látásmód. 

Mindazonáltal továbbra is növekvő aggodalmak övezik azt, hogy a mesterséges intelligencia és általában a generatív film milyen szerepet játszhat a jövőben a filmiparban. Egy ilyen próbálkozás ma még komoly ellenállásba ütközik, de amikor a díszletkészítők, kaszkadőrök, zeneszerzők, 3D-s grafikai szakemberek, hangosítók, vagyis a filmes kreatív ipar háttérmunkásainak javát fogja kiváltani pár parancssor, akkor még az eddiginél is komolyabb viták robbannak az MI ilyen jellegű alkalmazásáról. 

Forrás: BGR
Kép(ek) forrása: Tim Macpherson/Getty Images