Life Kovács Miklós 2024. 07. 09.

Fény derült az egyiptomi krokodilmúmia titkára

Az ókori Egyiptom egyik rejtélyes vallási gyakorlata oldódott meg egy brit múzeumban pihenő krokodil múmiájának köszönhetően.

A vizsgálatok során végzett szkennelések egy horgot és egy emésztetlen halat tártak fel az állat gyomrában, ami arra utal, hogy a krokodilt vadon fogták be, és ezt követően rövidesen megölték.

“Az ókori egyiptomiak Szobek, a Nílus ura és az ősi mocsár – amelyből hitük szerint a Föld teremtetett – megtestesítőiként tisztelték a krokodilokat” – írják egy új tanulmány szerzői, amely a mumifikált állatot ismerteti. Hozzáteszik, hogy “Egyiptom-szerte találtak a krokodilnak szentelt vallási központokat”, amit a hatalmas számban fellelt, akár 6 méter hosszú mumifikált krokodilok bizonyítanak.

A krokodilok mumifikálása a többi szent állathoz képest viszonylag későn, a i.e. 4. században kezdődött és a római korig, az i.sz. 1–2. századig tartott.

Bár számtalan krokodilt áldoztak fel, úgy tűnik, némelyik életét vallási célból meghagyták, és gondozták őket, amíg maguktól ki nem múltak. Az egyik leghíresebb példány neve is fennmaradt, Szukhosznak hívták, és egy ilyen állatok számára létrehozott vallási központban élt.

Isteni tisztelet övezett pár krokodilt

“Szukhoszt Szobek élő megtestesülésének tartották, és a templomkomplexumon belül saját tóval rendelkezett, ahol a papoktól bőséges kenyér-, hús- és boradagot kapott, valamint nemesfémekkel és drágakövekkel díszítették” – írják a tanulmány szerzői. “Kultikus állatként Szukhosz istennek kijáró gondoskodásban részesült a földön” – teszik hozzá.

Nagy kultusza volt a krokodiloknak az ókori Egyiptomban, istenként tisztelték az állatot, ezért sokat meg is öltek, (Fotó: Werner Forman/Universal Images Group/Getty Images)

Nagy kultusza volt a krokodiloknak az ókori Egyiptomban, istenként tisztelték az állatot (Fotó: Werner Forman/Universal Images Group/Getty Images)

A kutatók számára eddig az állatok származása, befogása volt ködös részlet: egyes régészeti leletek alapján egyesek azt feltételezik, hogy az állatokat fogságban nevelték, bár nem világos, hogyan zajlott mindez.

Más források – köztük Hérodotosz görög történetíró írásai – arra utalnak, hogy a krokodilokat a vadonból fogták be, miután egy disznó hangjával a Nílus partjára csalogatták őket.

Hogy kiderítsék, mi történt valójában a Nílusnál, a tanulmány szerzői beszkenneltek egy 2,2 méter hosszú mumifikált krokodilt a Birminghami Múzeum és Művészeti Galéria gyűjteményéből. Meglepetésükre egy bronzhorgot találtak az állat gyomrában, ami arra utal, hogy nem fogságban nevelték, hanem “vadon élő állat volt, amelyet mumifikálás céljából ejtettek el”.

A kutatók az emésztőrendszerben egy kis halat is találtak, amelyet még nem bontottak le a krokodil emésztőnedvei. Ez a felfedezés arra utal, hogy az állat nagyon rövid idővel a halála előtt fogyasztotta el utolsó étkezését, tehát neki nem járt a hosszú élet és ingyen bor, szinte azonnal megölték, és gyarapította a múmiák sorát.

Így a kutatók feltételezik, hogy vadon élő krokodilokat fogtak be a vallási rituálékhoz, és a pár megkímélt – általuk isteninek vélt – példányon túl a legtöbbnek ez a rút sors jutott, bebalzsamozott krokodil-szoborként tisztelegettek a nagy Szobek előtt.

 

Forrás: IFL Science
Kép(ek) forrása: nyitőkép: Marco Secchi/Getty Images