Így futja fesztiválozásra a magyar fiataloknak

Az Erste reprezentatív felmérése szerint a legtöbben nem költenének többet 50 ezer forintnál egy nyári fesztiválra, de a költségek ennél könnyen magasabbak is lehetnek. Az Erste idén az Inota Fesztivál programjaihoz csatlakozott támogatóként.

Fesztiválozni nem olcsó mulatság, már egy napijegy ára, valamint az egyéb, ilyenkor szokásos költések (például ételek és italok) alaposan meg tudják terhelni a pénztárcát. A legtöbben azért megállnak 50 ezer forintnál, ennél többet nem szánnak fesztiválra a nyáron (44 százalék), míg 150 ezer forintot meghaladó összeget már nagyon kevesen, mindössze 12 százalék tervez költeni. A nők kisebb kiadással számolnak: 53 százalékuk tervez 50 ezer alatti költéssel, míg a férfiaknál ez az arány csak 37 százalék.

Munkából fedezik a kiadásokat

Az idén nyáron fesztiválozni tervező fiatalok (16-23 évesek) fele gondolja úgy, hogy munkát vállal ezekben a hónapokban a többletkiadásai fedezésére – derül ki az Erste Magyarország 16-59 éves népességét reprezentáló, 1300 fő megkérdezésével készült felméréséből.

A középiskolás és egyetemista korosztály további közel negyede tartja lehetségesnek, hogy a szükséges pénzt így teremti elő, míg azok, akik nem terveznek külön munkát vállalni a nyáron, a korábban összespórolt forintokból, vagy a szüleiktől kapott pénzből fedezik a költségeket. Nyári pluszmunkát az idősebb korosztályokhoz (24-59 évesek) tartozó fesztiválozók is gyakran vállalnak azért, hogy legyen miből költeni ilyenkor. A válaszadók nagyjából negyede nyilatkozott úgy, hogy az év többi részében végzett munkán felül is dolgozik ilyenkor ezzel a céllal.

A férfiak fesztiváloznak többen

Fesztiválozni a felmérésben résztvevők (16-59 évesek) 37 százaléka tervez idén nyáron, a válaszok alapján a Balaton Sound (9 százalék), a Sziget (8 százalék) és a Művészetek Völgye (6 százalék) a legnépszerűbb célpont. A férfiak inkább tervezik (41 százalék), hogy részt vesznek valamelyik fesztiválon, mint a nők (33 százalék). A legnagyobb bulizók a 16-23 évesek, a válaszadók több mint fele volt/lesz ott legalább egy ilyen nyári rendezvényen, míg a legkisebb arányban (31 százalék) a 30-39 év közöttiek mennek ezekre az eseményekre.

Srácok jól érzik magukat a Sziget Fesztiválon 2023-ban (Fotó: Didier Messens/Getty Images)

A nyári rendezvények közönsége – a válaszadók összességét nézve – azért jellemzően nem pluszmunka vállalásával tervezi fedezni a költségeit: közel felük a saját jövedelméből, a főállásában megkeresett fizetéséből fedezi a költségeket, míg harmaduk kalkulál azzal, hogy az összespórolt pénzét használja majd fel. Kevesen vannak azok (9 százalék), akiknek a szülők állják a fesztivált, 5 százalék pedig hitelből fizeti a kiadásokat.

Amennyiben csak a húsz év alatti fesztiválozókat nézzük, ott kicsit más kép rajzolódik ki: esetükben a szülők jobban beszállnak a költségekbe, 28 százaléknak ők fizetik a fesztivált, míg 46 százalék a spórolt pénzét használja fel.

Annak ellenére, hogy a válaszadók csak közel negyede tervezi, hogy plusz bevételi forráshoz jut, spórolni sokan szeretnének. A felmérésben részt vevők fele szeretne megtakarításba fogni a nyáron, további negyede pedig egyébként is ezt teszi és folytatni is tervezi. A legfiatalabb, középiskolás, illetve egyetemista korú fesztiválozók (16-23 évesek) pedig nemcsak bulizni tudnak, de a spórolásra is gondolnak. Tízből kilencen nyilatkoztak úgy, hogy szeretnének spórolni a nyáron, vagy már van is félretett pénzük, amihez még tovább gyűjtenének.