A rohanó hétköznapokban gyakran kihagyjuk, vagy csak felületesen végezzük el a zöldségek és gyümölcsök mosását. Ez azonban komoly hiba! Az élelmiszer-eredetű megbetegedéseket gyakran húsokhoz és tenger gyümölcseihez társítjuk, de számos járvány forrása volt már zöldség és gyümölcs, például római saláta, uborka és dinnye.
Világszerte több millió ember betegszik meg szalmonellától, listeriától, E. colitól vagy más, élelmiszerekben lévő baktériumoktól, vírusoktól, és ezek nagy részét leveles zöldségek okozzák, mint például a saláta, csak ezután következnek a tejtermékek, majd a húsok.
A legjobb, ha közvetlenül a felhasználás előtt mossuk meg őket, ne hagyjuk őket vizesen állni, a hűtőbe pedig semmiképp ne rakjuk már vissza, mivel a nedvesség elősegíti a baktériumok szaporodását és a termények romlását – magyarázza Amanda Deering, a Purdue Egyetem élelmiszer-kutató tudósa.
A legjobb, ha hideg folyó víz alatti mossuk meg őket, és érdemes kezet mosni előtte és utána is. Ha a salátás zacskón vagy más zöldségen az áll, hogy “mosott, fogyasztásra kész”, nincs szükség további tisztításra.
Használjunk kefét vagy óvatosan dörzsöljük meg a termékeket kézzel. A víz elegendő, ne alkalmazzunk mosogatószert, klóros fertőtlenítőt vagy mosószereket. A Maine-i Egyetem Élelmiszertudományi és Humán Táplálkozási Tanszéke szerint a desztillált víz ugyanolyan hatékony, vagy még hatékonyabb a mikrobák és peszticidek (növényvédő szerek) eltávolításában, mint a kereskedelmi mosószerek.
Ha mosás után papírtörlővel vagy konyharuhával áttöröljük a terményeket, tovább csökkenthetjük a baktériumok mennyiségét. Fontos, hogy még azokat a gyümölcsöket és zöldségeket is megtisztítsuk, amelyeket nem tervezünk megenni a héjával együtt, mert a szennyeződések pucolás közben átkerülhetnek a belső részre.
Régi mondás, hogy a gombákat nedves ruhával vagy papírtörlővel, esetleg nedves ecsettel töröljük le, ahelyett hogy vízben öblítenénk őket, mert a úgy magukba szívják a vizet. Ez nem rossz megoldás, de tudni kell, hogy bizonyos fajtákat biztonságosan öblíthetünk. A Cook’s Illustrated tesztjei szerint fél kiló csiperkegomba mindössze másfél cl vizet szívott fel egyperces áztatás során. Az osztrigagombák viszont kb. 5 cl vizet szívtak fel, mivel sok lemezzel rendelkeznek, amelyek sok vizet tudnak megtartani.
Textúrájuk és ízük megőrzése érdekében legjobb közvetlenül fogyasztás előtt megmosni őket. Az eper jól bírja a folyó víz alatti öblítést, de az érzékenyebb bogyókat (szeder, málna és áfonya) érdemes szűrőbe tenni és egy tál vízbe mártani. Mosás és lecsöpögtetés után papírtörlővel bélelt tepsin vagy salátacentrifugában szárítsuk meg őket. Van, aki ecetes-vizes oldattal mossa meg a bogyókat, hogy meghosszabbítsa eltarthatóságukat és megakadályozza a penészedést.
Az ilyen zöldségeket és gumókat (pl. répa, burgonya) alaposan öblítsük le és kefével súroljuk át. Aztán hámozóval érdemes a külső réteget lehántani, biztos, ami biztos.
A rétegesen növő zöldségek, mint a póréhagyma, gyakran csapdába ejtik a szennyeződéseket. Vágjuk le a póréhagyma tetejét és alját, majd hosszában vágjuk félbe, ezután állítsuk őket jeges vízbe 15 percre, hogy a szennyeződések leülepedjenek a víz aljára.
A vízfürdő csodákat tesz ezekkel is. A salátákat (a külső leveleket távolítsuk el) hideg vízben forgassuk meg egy nagy tálban, és ha különösen piszkosak, hagyjuk ázni öt percig. Ezután emeljük ki a zöldségeket, hogy a szennyeződések a víz alján maradjanak. Szárítsuk meg őket salátacentrifugával vagy száraz törlőruhával. Ez a módszer jól működik a fűszernövényeknél is. Mivel a zöldségek (pl. mángold, bok choy, spenót, kelkáposzta) homokos talajban nőnek, gondosan el kell távolítanunk róluk minden szemcsés lerakódást.
A megfelelő mosás fontos lépés az élelmiszer-biztonság és az egészség megőrzése érdekében. Az előzőekben ismertetett módszerekkel biztosíthatjuk, hogy zöldségeink és gyümölcseink tiszták és fogyasztásra készek legyenek.