Évtizedes korkülönbség? Így lehettek boldogok

Manapság egyre megszokottabbak az olyan házasságok, ahol a felek között 10-20 éves korkülönbségek vannak, de még mindig számos tévhit és sztereotípia övezi ezt a témakört. Nem tisztünk ezeket eloszlatni, (különösen, hogy időnként az előítéletek igaznak bizonyulnak) pusztán arra a kérdésre keressük a választ, hogy van-e létjogosultsága az efféle románcoknak, vagy sikertelenségre vannak ítélve?

Egy 2010-es kutatás szerint a nyugati országokban a heteroszexuális párkapcsolatok 8%-a, a leszbikus kapcsolatok 15%-a, míg a homoszexuális kapcsolatok 25%-a 10 vagy annál több éves korkülönbségű felek között jön létre. Hasonló eredményeket mutatott az Ipsos 2024-es felmérése, mely szerint az Egyesült államokban élő megkérdezettek több mint a fele volt már együtt hosszabb távon tíz vagy annál több évvel idősebb vagy fiatalabb partnerrel. Az IZA Institute 2017-ben lefolytatott átfogó kutatása továbbá azt is megállapította, hogy nemtől függetlenül jellemzően az idősebb felek elégedettebbek a kapcsolaton belül, viszont ez általában 6-10 év együttlét után visszaáll a hasonló korú párok elégedettségi szintjére.

Elmondható tehát, hogy a jelenség alaposan vizsgált, relatíve elterjedt, és társadalmilag is egyre elfogadottabbá válik, viszont az tagadhatatlan, hogy az ilyen viszonyoknak megvannak a maguk sajátságos kihívásai. Hogyan lehet ezeket kezelni, illetve van-e olyan mértékű életkorbeli szakadék, amit már nem lehet áthidalni?

Kép: Getty Images / Bob Thomas

A szakértők nagyjából egyetértenek abban, hogy egy párkapcsolaton belül nem a felek életkora a legfontosabb szempont, viszont azt állítani, hogy a “kor csak egy szám”, durva leegyszerűsítés, ugyanis tényleg számít, hogy hány évesek vagyunk: az életkor meghatározhatja az értékeinket, érzelmi érettségünket, élettapasztalatunkat, valamint az adott életszakaszban a prioritásainkat. Mindezek, még ha nem is szabják meg teljesen két ember viszonyát, akkor is befolyásolják a felek kompatibilitását.

Elvégre egy húszas éveiben járó fiatal felnőtt teljesen másképp áll egy viszonyhoz, mint mondjuk az negyedik X után járó, életközépi válsággal küzdő férfi. Ezen túlmenően nyilván az sem mindegy, hogy milyen életkorú partnerek között van 10 év korkülönbség. Egy 20 és 30 éves nagyon más kihívásokkal néz szembe, mint mondjuk egy 40 és 50 éves. Megmaradva az első példánál, a huszonéves még bőven bulizni, utazni szeretne, úgy eleve kicsit lazábban áll az élethez és a kötelezettségekhez, míg a harmincas partnere már a családalapításon gondolkodik, vagy aktívan a karrierjére koncentrál.

A kutatások arról számolnak be, hogy a 10 vagy több évvel idősebb férfi párt választó nők 74%-a elégedett a párkapcsolatával. Ezt a kutatók azzal magyarázzák, hogy a nők számára evolúciós szempontból előnyösebb idősebb partner mellett elköteleződni (elég csak arra gondolni, hogy egy stabilabb egzisztenciával rendelkező idősebb férfi nagyobb valószínűséggel tud stabil családi hátteret biztosítani az utódainak), és az ilyen párok társadalmi elfogadottsága is jelentősen nagyobb, mint fordított esetben.

Ami fontos szempont, hiszen a környezeti nyomás – jöjjön az akár idegenek, akár a szorosabb család részéről – komoly terheket helyez a párra, ami belső feszültségeket szülhet, illetve erősítheti a korkülönbség miatt amúgy is meglévő indulatokat.

„Ugyanakkor annak is megvannak a maga előnyei, ha a női fél az idősebb egy kapcsolatban” – mondja Szalai Erika pszichológus a saját szakmai tapasztalataiból merítve. „Több ilyen hölgyet is kezeltem más jellegű problémákkal, és amikor ezt a kérdést érintettük, jellemzően úgy nyilatkoztak, hogy az ilyen kapcsolatban domináns szerepet tölthetnek be, és ez igen jól működik náluk. Persze ehhez egymáshoz jól passzoló beállítottságú felek kellenek” – fűzi hozzá a szakember. „Ha ketten akarják hordani a nadrágot, abból nem sok jó szokott kisülni.”

Szóval, milyen nehézségei lehetnek az ilyen kapcsolatoknak? Korábban már említettük a társadalmi stigmatizációt, mely főleg a 10 évnél nagyobb korkülönbség esetén tapasztalható. Az előítéletesség abból a – sok esetben téves – előfeltételezésből fakad, hogy az ilyenkor fennáll egyfajta eredendő hatalmi egyensúlyhiány, és valamelyik fél szükségszerűen kizsákmányolja a másikat.

A rosszmájú ember könnyen azt feltételezheti, hogy az ilyen pároknál függőségi viszony áll fenn, és a “kiszolgáltatott felet” anyagi függőségben tartják, vagy ha nem így van, akkor az illető jól felfogott érdekből van együtt az idősebb párjával. Nyilván valami felszínes ok van a dologban, mint a pénz, vagy a(z egyoldalú) testi vonzalom – gondolja ilyenkor a külső szemlélő, elképzelhetetlennek tartva, hogy a háttérben komoly, mély érzések, kölcsönös tisztelet és őszinte intimitás húzódjon meg.

Nyilvánvalóan a helyzeten nem segítenek az olyan oldalak, ahol fiatal lányok sugar daddy-t (idősebb, pénzes “cukrosbácsit”) keresnek maguknak, vagy azok a jellemzően női influenszerek, akik az efféle aranyásó életmódot életvezetési tanácsként terjesztik a felnövekvő generációknak. Ellenben a másik oldal képviselői sem különbek, mikor az ilyen kapcsolatok mögött perverziót, látens pedofíliát, illetve apakomplexust, társfüggőséget, és önértékelési zavarokat sejtenek. Tehát az egyik legnagyobb kihívás leküzdeni ezeket a sztereotípiákat, ami ha sikerül, tovább erősítheti a két ember között lévő köteléket.

Kép: Getty Images / Westend61

„A másik komoly probléma a családtervezés” – mondja Szalai Erika. „Eltekintve attól, hogy a különböző korú felek különböző módokon állhatnak a gyerekvállaláshoz, ott vannak még a nagyon gyakorlati körülmények, mint például ha az idősebbik félnek már vannak gyerekei egy korábbi házasságából, vagy ha a kora miatt már nem lehet gyereke. Ám ha mindezeken túljutunk, akkor is ott marad a megkerülhetetlen akadály: az idősebbik fél, különösen, ha férfiról van szó, jóval hamarabb fog eltávozni. Ebből következik, hogy szélsőséges esetekben előfordulhat, hogy az újdonsült szülő nem láthatja majd felnőni a gyermekét.”

Ezt nyilvánvalóan nem lehet kikerülni, de fel lehet rá készülni: tudatos jövőtervezéssel az ilyen családok kialakíthatják a maguk pragmatikus megoldását arra az esetre, ha a pár idősebbik tagja nem lesz képes tovább betölteni az aktív szerepét. Nyilván minden életszakasznak megvannak a maga nehézségei, és ha a felek közötti kapcsolat szoros és őszinte, akkor ez a fajta életkori eltolódás még az előnyükre is válhat, hozzásegítve őket az intimitás egy kevésbé klasszikus, de mindenképp mélyebb megéléséhez.

A nagy korkülönbségű párok közötti sikeres kapcsolat kulcsa ugyanaz, mint a konvencionálisabb párok esetében: kölcsönös tisztelet, hűség, egészséges konfliktuskezelés, bizalom, kompromisszumkészség, alkalmazkodókészség, hasonló érdeklődési kör, valamint kölcsönös és kielégítő szexuális élet. Figyelembe kell venni a korkülönbséget, és az egyének korspecifikus igényeit anélkül, hogy ez a tényező határozná meg a kapcsolatot.

Life

Több partnerről álmodoznak a férfiak egy kutatás szerint

Egészen gyakori gondolat a férfiak körében, hogy egynél több partnerük legyen hosszú távon. A nők sem maradtak ki a felmérésből, ők másképp gondolkodnak erről.

Ennek jegyében például elvetendő az az egyébként általános megoldás, hogy az összes engedményt az egyik fél teszi, mivel ez egy nagyon egészségtelen alá-fölé rendeltségi viszonyt eredményez, mely aztán a kapcsolat más területein is megmutatkozik. Nyilván elengedhetetlen egy bizonyos mértékű súlyponteltolódás, viszont ezt a kapcsolatok belső dinamikája általában magától egyensúlyba hozza. A lényeg tehát a kétoldalúság, hogy mind a két fél érdekelt legyen a másikkal való viszony harmonikussá tételében, és kész is legyen ezért áldozatokat hozni.

„Akik nem tudják a korkülönbségből adódó problémáikat maguk megoldani, azok számára ott a párterápia. Szakemberként természetes, hogy emellett teszem le a voksom, de nem ajánlanám, ha nem hinnék a sikerességében” – állítja Szalai. „Magyarországon is számos olyan jól képzett terapeuta van, akiknek az ilyen és ehhez hasonló kapcsolati válságok a szakterülete. Ne féljünk hát hozzáértő segítségért folyamodni. A terápia nem varázslat, mégis csodákra képes!”

Felvetődik a kérdés, hogy mennyi a túl sok? Mi az a korkülönbség, ami már egészségtelen és szükségszerűen aláaknázza a kapcsolatot. Látva, hogy hány olyan párkapcsolat működésképtelen, ahol a felek hasonló korúak, és azokat a példákat, mikor akár 20-30 év korkülönbséggel prosperál egy házasság, azt hiszem nyugodt szívvel kimondhatjuk, hogy ilyen szám nem létezik.