Ha virágos, zöld környezetet szeretnénk varázsolni házunk köré, de idő és motiváció hiányában kevesebbet szeretnénk vele foglalkozni, a gondozásmentes kertet nekünk találták ki. Jó hír, hogy akár ősszel is megtervezhetjük, és belevághatunk a telepítésbe, amint a hőmérséklet tartósan 30 fok alá süllyedt.
Természetesen minimális törődésre ebben az esetben is szükség van – hívja fel a figyelmet Füzesi Melinda, a Praktiker kert- és növényápolási szakértője. Inkább arról van szó, hogy olyan ágyásokat és zöldfelületeket alakítunk ki, amelyek fenntartására kevesebb időt és energiát kell fordítani. Aki tehát kevesebb munkával szeretne maga körül egy zöld oázist létrehozni, akár ősszel is belevághat a projektbe, ha hűvösebbre fordul az idő.
Elsőként mérjük fel kertünk nagyságát, tájolását, adottságait. Tervezéskor vegyük figyelembe, melyek az árnyékosabb és melyek a naposabb részek, ezek milyen arányban vannak egymáshoz képest, a napos részeket hány órán át éri a napfény. Az is lényeges, hogy milyen a talaj összetétele, minősége, hiszen mindez meghatározza majd a kialakítást.
A talaj- és fényviszonyoktól függ, hogy a kert melyik részébe milyen örökzöldet, lombhullatót vagy cserjét, valamint évelőt ültethetünk, amelyek az kert vázát adják. Mindezeket szem előtt tartva írjuk össze, milyen növényeket látnánk szívesen kertünkben. Mivel a hűvösebb őszi idő kedvez a gyökeresedésnek, akár már ekkor is nekiláthatunk a munkálatoknak.
Mindenekelőtt készítsük elő a talajt: lazítsuk meg, forgassuk át, dúsítsuk szerves vagy műtrágyával, komposzttal, javítsuk esetleg talajjavító sóval. Ezután jöhet az ültetés.
Gondozásmentes kert kialakításakor az egyik kritikus szempont az öntözés. Ennek az egyik legegyszerűbb módja, ha szárazságtűrő, illetve őshonos fajokat telepítünk. Ilyen lehet az évelő len, a borsfű, a mezei iringó, a bükköny, a homoktövis, a vadrózsa, a kökény vagy például a közönséges boróka.
Az egyre gyakoribb hosszú, forró nyarak miatt pedig már számos mediterrán növény is jól érzi magát nálunk, mint például a különböző fűszernövények vagy a pálmafélék, amelyeket a napos helyekre virágtartó dézsában is kihelyezhetünk. Megfelelő ültetésükhöz és gondozásukhoz érdemes szakértő segítségét kérni, hogy minél biztosabb eredést és fejlődést érjünk el. Ugyanakkor a vízellátást és vízmegtartást többek között csepegtető öntözéssel is segíthetjük.
Amennyiben szívesen hozunk létre ágyást vagy magaságyást néhány zöldségnek, elsősorban gyorsan fejlődő, kevésbé igényes fajokban gondolkodjunk. Ilyen például a zöldbab, a tökfélék, a cékla és a levélzöldségek. A gyümölcsök közül leginkább a bogyósokkal (eper, málna, szeder) és a citrusfélékkel próbálkozhatunk, illetve ne feledkezzünk meg a mediterrán fügéről, amely az idei nyáron is bőséggel, akár kétszer is termett.
Természetesen még az ellenállóbb zöldségeket és gyümölcsöket is rendszeresen szükséges öntözni, és kártevőkre is számítanunk kell: ellenük például úgy védekezhetünk, ha olyan dísznövényeket ültetünk a zöldségek közé, amelyeket a levéltetvek nem szeretnek (körömvirág, menta, levendula).
Ha mégis hajlandóak vagyunk kicsit több időt tölteni a konyhakertben, csalán vagy fokhagyma főzetével is permetezhetünk.
Igazán gondozásmentes területeket a kert kevésbé vagy egyáltalán nem használt részein tudunk leginkább létrehozni. A szakértő szerint ide fű helyett inkább olyan talajtakaró évelőket (podagrafű, árnyékliliom, kis és nagy télizöld, japán kövérke), díszcserjét (örökzöld orbáncfű, madárbirs, kecskerágó) telepítsünk, amelyeket nem kell rendszeresen öntözni és nyírni.
A szakértő szerint ezek a növények általában 20-50 cm magasak, vagyis földközeli takarást biztosítanak, így aljnövényzet, gyom alig fejlődik alattuk, nem lesz szükség gyomirtásra.
Többféle kerti munkát is megspórolhatunk, ha alacsony cserjék, évelők mellett mulcsot vagy különböző színű, méretű dekorkérget használunk takarásra. Ha nem elsődleges az esztétikum, például zöldségágyásnál, használhatunk geotextilt is, amit más takarással, így mulccsal is kombinálhatunk.
A mulccsal fedett ágyások sűrű vagy ritkásabb ültetés mellett is jól működnek, a növények bizonyos fokig védve lesznek a hőség és a fagy káros hatásaitól. A mulcs télen késlelteti a lehűlést, nyáron pedig a föld felmelegedését és a párolgást, így javítja a talaj vízgazdálkodását, és gátolja a gyomok növekedését. Emellett, ha kreatívan variáljuk a különböző takaróanyagokat, a szem számára változatosabbá tehetjük környezetünket.