Az üstökös (a nevét Csúcsinsan-Atlaszként ejtjük) története 2023. február 22-én kezdődött, amikor a dél-afrikai Sutherland Obszervatórium Schmidt-teleszkópjával az ATLAS-program keretében felfedezték. A program célja a Földre veszélyes aszteoridák kiszűrése, de mellékesen üstökösökre is lelnek így.
A felfedezést megelőzően a kínai Csúcsinsan Obszervatórium is észlelte az égitestet, így miután bizonyossá vált, hogy új üstökösről van szó, végső neve C/2023 A3 (a felfedező helyek után pedig Tsuchinshan-ATLAS lett)
Érkezésének pontos ideje, fényessége sok bizonytalansági tényezővel jelentett, az üstökösök világa már csak ilyen: kozmikus erők irányítják őket, pusztulásuk pár pillanat alatt bekövetkezhet. Az őszi üstökössel kapcsolatban is felmerült, hogy könnyen széteshet, amikor szeptember 27-én 58,6 millió kilométerre megközelíti a Napot.
Ha ezt a napközelségi pontot túléli, akkor szinte bizonyos az érkezése, és elméleti lehetőségként akár már szeptember utolsó napjaiban is fotózható lesz, mégpedig a hajnali égen.
A Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósok pedig már most is élvezhetik a látványt, Matthew Dominick el is kapta a közeledő üstököst, az ISS híres Kupola moduljában egy 200 mm-es, f2-es objektívvel 1/8 mp-es expozíció mellett sikerült látványos felvételeket készítenie az égitestről.
Ha október elején is egy darabban van még, akkor bizonyosan megfigyelhető lesz Magyarország területéről is, de az még kérdés, hogy mennyire lesz fényes. A konzervatív előrejelzések szerint az égbolt ötven legfényesebb objektuma között biztosan ott lesz, optimista becslések szerint picit lesz halványabb a Vénusznál.
“A 2024. október 13-i földközelsége idején és utána már az északi égboltra jön fel, és az esti égen lesz kereshető az akkorra már várhatóan szép csóvás égi vándor. A nap- és a földközelség között, október elején, látszó naptávolsága mindössze 4 fokra csökken, ám a fényszóródás miatt éppen ebben az időszakban lehet a legfényesebb” – írja a csillagászat.hu