Míg a nyugati férfi a kis kék pirulákra szavaz, ha problémák merülnek fel az ágyban, addig Ázsiában libidófokozók egész hada áll rendelkezésre. A többség csupán placebo, és sok esetben ritka állatok halála árán jutnak hozzá, ám van egy szer, amely már utat tört magának nyugatra.
Előnye, hogy egyetlen állatot sem kell leölni a beszerzéséhez, a beszerzés folyamata viszont így sem veszélytelen. Ez a siladzsit, egy gyantaszerű, fekete-barna anyag, amely elsősorban a Himalájában található. Több ezer év alatt alakult ki a sziklákból, növényi maradványokból és ásványi anyagokból. Az ajurvéda, az indiai hagyományos orvoslás már évszázadok óta használja számos egészségügyi hatása miatt.
Elsősorban a férfiasság erősítésére használják: akik jó pénzért el akarják adni, azok szerint növeli a tesztoszteron szintjét, fokozza a nemi teljesítőképességet, kedvez az izomtöveg növelésének, növeli az energiaszintet.
A többkomponensű, természetes eredetű ásványi anyag megszerzése nem könnyű túra a hegyekben, a sziklák repedéseiben, barlangokban, vagy sziklafalak hasadékaiban lehet megtalálni, jellemzően 3000 és 5000 méter közötti magasságokban. A forrásokat csak a hegyeket jól ismerő helyi vezetők tudják megtalálni, maga a keresés órákig, napokig tarthat. A neheze pedig ezután jön, a sziklafalat meg is kell mászni, fent, gyakran kötélen lógva kell kitermelni az anyagot a kőzetek repedéseiből.
Innen jön a nyugodtabb, de még mindig munkaigényes tisztítás folyamata. A kőporhoz hasonló anyagot többször vízzel együtt felforralják, majd leszűrik. A Business Insider helyszínen készített riportja szerint a Himalája indiai oldalán ősi receptet használnak erre a procedúrára. A leszűrt anyagot tehénvizelettel, vajjal, mézzel és szentelt vízzel keverik össze. A végeredmény a sötétbarna, gyantaszerű anyag, amit esetenként porítva árulnak. Ezt később vízben, tejben vagy akár meleg italokban feloldva fogyasztják.
Az anyagot gyakran nevezik a “hegyek izzadtságának” is, utalva arra, hogy milyen nehéz a gyűjtése és milyen nagy erőfeszítéseket igényel a természetben való megtalálása.
Mivel nehéz hozzájutni, a valódi siladzsit drága, tíz grammért ötezer forintnak megfelelő összeget is elkérnek, ám valahogy sokkal több siladzsittermék van a piacon, mint amennyit a lelőhelyeken kitermelnek. Egyértelműen sok a hamisitvány, minőség-ellenőrzés nincs, valamint klinikai tesztek hiányában meghatározott biztonságos dózis sem. Ennek ellenére egyre nő a népszerűsége, a kereslet pedig felhajtja a kínálatot, csak rajtunk, vevőkön múlik milyen fekete szurkot öntünk le a torkunkon, csodaszert a Himalájából, vagy a csalók fekete kotyvalékát.