Mesterséges intelligenciával védik a sportolókat
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség 25 sportoló számára ajánlott mesterségesintelligencia-alapú védelmet, hogy megvédjék őket a közösségi platformokon való internetes zaklatástól.
A szövetség már 4 éve monitorozza a problémát: a 2021-es tokiói olimpián kezdtek mélyebben foglalkozni a sportolókat érintő internetes zaklatással, majd a 2022-es és 2023-as atlétikai világbajnokságokon, illetve az idei olimpián is folytatták a megfigyelést. A négy eseményen való monitorozás fényt vetett két komoly esetre is, melyeknél a rendőrséget is bevonták.
Egyelőre részleteket nem tudni arról, hogyan működik pontosan az MI – valószínűleg kulcsszavak szerinti szűréssel – , azt azonban igen, hogy a feladata a lehetséges biztonsági fenyegetések azonosítása és a nem megfelelő – sértő – tartalmak kiszűrése.
A 2024-es párizsi olimpia esetében több, mint 350 ezer posztot elemeztek több platformon, többek közt az X-en – korábban Twitter – az Instagramon, a Facebookon és a TikTokon. A posztok közül 809 volt sértegető, ezek közül 18% rasszista, 13% szexuális jellegű és 17% szexista. Érdekes, hogy a sértő megnyilvánulások 82%-a mindössze két sportolóra zúdult.
A jamaicai sprinter, Junelle Bromfield még augusztusban számolt be az őt ért internetes bántalmazásról és halálos fenyegetésekről, melyeket a párizsi játékok alatt kapott a 100 méter olimpiai bajnokával, Noah Lylesszal való kapcsolata miatt.
A 2023-as budapesti világbajnokságon az öt leginkább támadott sportoló közül három is szerepelt a párizsi olimpia leginkább bántalmazottjai közt. A budapesti esemény elemzése kimutatta, hogy a bántó posztok 35%-ban voltak rasszista jellegűek, ez tizenkétszeres emelkedést mutat a 2022-es, az USA-beli Eugene-ban tartott vb-hez képest.
A helyzet azonban korábban sem volt sokkal jobb, a 2020-as tokiói olimpia – melyet egy évvel később rendeztek meg – során is végeztek felméréseket, itt azt tapasztalták, hogy a 240 ezer posztos mintából 132 volt bántalmazó jellegű, ezek 63%-a pedig két női sportolót célzott.
Magyarországon nemrég fogadtak el egy új törvényt, mely részben az internetes zaklatásról szól, egészen pontosan:
Aki nagy nyilvánosság előtt elektronikus hírközlő hálózat útján olyan kifejezést, ábrázolást vagy kép- és hangfelvételt használ vagy tesz közzé, amely beazonosítható személlyel vagy személyekkel szembeni erőszakos
a) halált okozó, vagy
b) különös kegyetlenséggel elkövetett büntetendő cselekményre irányuló szándékot vagy kívánságot fejez ki, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Vagyis a jövő évtől a fentieknek megfelelő cyberbullying esetén akár egyévnyi szabadságvesztést is kiszabhatnak azokra, akik egy nyilvános posztban vagy kommentben valaki fizikai bántalmazására irányuló kijelentést tesznek.
A cikk szerzője Gábor Bálint
Forrás:
The Guardian
Kép(ek) forrása:
Nyitókép: Zhao Wenyu/China News Service/VCG via Getty Images
Írd be a keresett kifejezést