
Manapság világszerte téma a lakhatási válság, alig akad olyan fejlett ország, ahol ne lenne probléma, hogy az ingatlanárak és a bérleti díjak elképesztően tempóban és mértékben emelkednek, ám ezt nem követik le a fizetések. Ehhez képest a németországi Fuggerei egy olyan sziget, amelynek a létezését alig hiszi el az ember, amikor azt hallja róla, hogy
Fuggerei nem mondható teljesen független településnek, gyakorlatilag egy fallal körbevett terület Augsburg városán belül. Ez a világ legrégebbi, ma is működő államilakás-projektje. Alapítója a gazdag Fugger család egyik tagja, Jakob Fugger volt, aki célzottan a legszegényebb réteg lakhatását szerette volna ezzel segíteni.
A képre kattintva galéria nyílik Fuggerei városáról:
Első körben, 1523-ra 52 ház készült el. A beköltözők évi egy rajnai forinttal, napi három imával, valamint közösségi munkával fizettek otthonukért. Ezek napjainkra sem változtak: a rajnai forint ma 0,88 eurónak felel meg, azaz kb. 350 forint az éves bérleti díj. Ma is elvárás az ide költözőktől a katolikus vallás gyakorlása, valamint a közösségért végzett munka.
Pénzügyileg ugyan jól hangzik az élet Fuggereiben, és még a lakások sem rosszak a maguk 45-65 négyzetméteres alapterületével, azt azonban le kell szögezni, hogy ez tényleg leginkább a rászorulóknak jelent lehetőséget. Napjainkban 150-re tehető az itt élők száma, nekik pedig arra is figyelni kell, hogy este 10-re hazaérjenek, ugyanis ekkor bezárják a városrész öt kapuját.
Sokaknak akár az iskolai tanulmányokból is ismerős lehet a Fugger név, nem véletlenül.
Az augsburgi família takácsiparral alapozta meg vagyonát, melyet aztán pénzügyi szolgáltatásokkal, hitelezéssel hizlalt elképesztő szintre. A Fuggerek a középkor és a kora újkor fordulóján ( a 15. század végétől a 17. századig) a kontinens legtehetősebb nem nemesi famíliái közé tartoztak, birtokaik kisebb országrészeket tettek ki, a pápáknak hiteleztek, befolyásuk volt a német-római birodalmi ügyekre, a császárválasztásra is.
A családnév köznevesült, a magyarban a fukar (fösvény, szűkmarkú) kifejezésben ma is tovább él.