Life FIRSTCLASS 2025. 04. 02.

Rendben van, ha nem repülsz ki a szülői házból

Kiderült, mely európai uniós államokban élnek a szüleikkel legnagyobb és legkisebb arányban a fiatal felnőttek. Magyarország a középmezőnyben.

Az Eurostat 2023-2024-ben összesített adatai alapján az látszik, hogy minél nyugatabbra és északabbra tekintünk a kontinens országaiban, annál nagyobb arányban élnek önállóan a fiatal felnőttek (25-34 év közöttiek). Ahogy viszont keletebbre és délebbre haladunk, annál több fiatal küzd a különköltözés nehézségeivel.

Noha a magyar nyelvben elterjedt az elmúlt években a „mamahotel” kifejezés, fontos hangsúlyozni, hogy a fiatal felnőttek az esetek jelentős részében nem azért élnek a szüleikkel, mert ez nekik kényelmes. Ezt támasztják alá az adatok is, tekintve, hogy a legnagyobb arányban azokban az országokban figyelhető meg a „mamahotelezés”, ahol magas a fiatal munkanélküliség, illetve alacsonyak az elérhető jövedelmek a fiatalok számára. Sokkal inkább kellemetlen kényszerűségről van tehát szó, és nem lustaságról. Mindemellett nem lehet figyelmen kívül hagyni a kulturális különbségeket sem, mivel nem minden országban magától értetődő, hogy a fiatal felnőtteknek minél fiatalabb korban optimális elhagyni a szülői házat.

Az Európai Unióban a szüleikkel élő fiatalok átlagos aránya 30 százalék. Amennyiben elfogadjuk azt a nyugati megközelítést, hogy a korai különköltözés pozitívum, úgy a legjobban a skandináv országok állnak, különösen Finnország és Dánia (4-4 százalék). Norvégiában és Svédországban a „mamahotelezők” aránya 7, illetve 8 százalék.
A nyugat-európai országok körében Hollandia áll a legjobban (11 százalék), majd Németország (14 százalék) és Franciaország (16 százalék) következik.

A balti államokban 15-25 százalék a szüleikkel élő fiatalok aránya, míg Közép- és Kelet-Európában nagyrészt az általános trend érvényes. Tehát minél nyugatabbra helyezkedik el egy adott ország, annál alacsonyabb a „mamahotelezők” aránya. Ausztriában (és Svájcban) az arány 18 százalékos, míg Csehországban 23 százalék. Lengyelországban viszont már 53 százalékra ugrik fel az arány, Szlovákiában pedig már 57 százalékra.

A régiónkban két érdekes kivétel látható. Az egyik Szlovénia, ahol meglepően magas, 39 százalékos a szülői ház aránya. A másik pedig Románia, ahol meglepően alacsony, 34 százalékos az arány.

A balkáni országok körében találhatók a legmagasabb számok is. A két ország, ahol a legmagasabb a „mamahotelezők” aránya Albánia (66 százalék), illetve Montenegró (69 százalék) – hozzá kell tenni, hogy ebből a két országból az adatok 2021-ből, illetve 2022-ből származnak.

Horvátország ebből a szempontból sokkal jobban hasonlít a balkáni országokra, mint a többi közép-európai államokra. A maga 64 százalékos arányával Horvátország illeszkedik a balkáni térségben mért adatsorba.

A kelet-európai régió további különleges országa Bulgária, amely bár az Európai Unió legszegényebb országa, a maga 44 százalékos „mamahotelező” arányával nem számít kiugrónak a kelet- és dél-európai térségből. Ugyancsak 44 százalék az arány például Portugáliában, de Spanyolországban is 48, Olaszországban 50, Görögországban pedig 55 százalékos az arány.

Magyarországot tekintve, hazánk szinte mértani pontossággal helyezkedik el az Európai Unió középmezőnyében, 33 százalékos aránnyal – összevetésképpen, ez pontosan megfelel a máltai adatnak. A szomszédos országokkal összehasonlítva is kifejezetten kedvező a magyar adat, egyedül Ausztriában alacsonyabb a „mamahotelezők” aránya (az eddig nem említett Szerbiában 55 százalék).

A frissebb magyar adatok szerint ráadásul valószínűleg javult is a helyzet hazánkban. A K&H tavalyi második negyedévben készült felméréséből az derült ki, hogy a 19-29 éves fiatalok 63 százaléka mondta azt, hogy saját háztartásban élt. A pénzintézet kiemelte, 2020-as évek elején következett be egy komoly fordulat, innentől kezdve stabilizálódott, hogy 50 százalék feletti az önálló ingatlanban élő fiatalok aránya.

Magyarországon a fiatalok 24 százaléka nyilatkozta, hogy nagyon fontos számára a mielőbbi különköltözés. Ez a szándék azonban a nőknél (40 százalék) sokkal határozottabb, mint a férfiaknál (16 százalék).

A cikk szerzője Bartha Ádám.

Forrás: Voronoi
Kép(ek) forrása: Nyitókép: Getty Images/RgStudio