Life FIRSTCLASS 2025. 04. 06.

Így lopja el a képernyő gyermekeink lelkét

Napjainkban egyre több kutatás bizonyítja a különböző kütyük mentális egészségünkre gyakorolt hatását. A gyerekek esetében pedig ez még nagyobb gond.

Mára nem titok, hogy az okostelefonok, a videójátékok és egyéb eszközeink egyéni használata hosszú távon nem feltétlenül válik hasznunkra. Míg a technológia fejlődése komoly hasznot hajt az érintett vállalatoknak, addig az egyén szintjén egyre súlyosabb károkat okoz – elsősorban gyerekkorban.

„Régen, amikor egy szülőnek feladata volt, akkor a gyereknek el kellett foglalnia magát, hogy ne unatkozzon. Ilyenkor bekapcsolt a kreativitása, elkezdte használni a fantáziáját, mindez pedig serkentette a megoldóképességét is, hiszen végül kitalálta, hogyan foglalja el magát. Ha ezt a folyamatot egyszerűen csak egy képernyőre cseréljük, akkor mindezen képességei nem fejlődnek a gyereknek”

– mondja Az én kék zónám podcast legújabb epizódjában Pöltl Ákos családbiztonsági szakértő.

A szakember szerint azonban a problémák sora itt nem áll meg: azon túl, hogy a gyerekek nem használják az agyuk egyes részeit, függőségek is kialakulnak náluk, mert a kütyük növelik a dopamin szintjét, és mindig egyre több időre lesz szükségük, amiben használhatják azokat, ez pedig a sportolástól és a személyes kapcsolatotoktól veszi el az időt. Ezáltal pedig nem csak a kreativitásuk veszik el, hanem az érzelmi intelligenciájuk sem fejlődik a valódi személyes kapcsolatok híján.

Ráadásul minden más tevékenység unalmassá, érdektelenné válik számukra.

Így lopja el a képernyő gyermekeink "lelkét"

A gyerekeknek nem elég fejlett még az idegrendszerük, így nem tudják felmérni ennek veszélyét, nincsen még önkontrolljuk. Éppen ezért sokkal komolyabb közösségi szabályozásra lenne szükség ahhoz, hogy megvédjük őket, és nem csak a függőségtől, hanem az internet egyéb veszélyeitől is.

„Amerikában az FBI adatai szerint naponta 500 000 online ragadozó vadászik áldozataira az interneten” – hívja fel a figyelmet az igen súlyos tényekre a szakember.

Pöltl Ákos véleménye szerint a megoldás a digitális tudatosságban rejlik, amihez azonban hatalmas szükség van a szülőkre, mert egy gyerek magától nem képes erre. A szakértő egyrészt azt javasolja, hogy lehetőségeinkhez mérten igyekezzünk minél később megismertetni a kicsiket ezekkel az eszközökkel, másrészt pedig érdemes beiktatni a telefonmentes időszakokat otthon, amikor a szülők is látótávolságon kívülre teszik eszközeiket. Ez azért bír nagy jelentőséggel, mert a gyerekek minták alapján tanulnak, mindenben a szüleiket másolják.

Tehát ha azt látják, hogy a együtt töltött “minőségi idő” alatt számos alkalommal nyúlunk a telefonunkhoz, akkor pici koruktól kezdve számukra is ez lesz a normális, ami hosszú távon súlyos károkat okozhat a fejlődésükben.