
Mi a világ legnagyobb városa? Kapásból sokan rávágnák, hogy New York, de a még jóval népesebb Isztambul, Sao Paulo, Sanghaj vagy Tokió is sokaknak beugorhat. Ám, ha a kérdést szó szerint vesszük, és méret szerint csoportosítjuk a városokat, akkor a lista elején egy (másik) kínai települést találunk.
Ebből a szempontból a Csialing folyó és a hatalmas Jangce torkolatánál fekvő település, Csungking a király. Ez méretétől függetlenül egy különleges hely, mert meredek sziklafalak, szakadékok között épült fel. “A metróvonalak alagutakból bukkannak elő a hegyekből, hogy aztán egyenesen átszáguldjanak lakóparki felhőkarcolók közepén, amelyek maguk is hihetetlen módon törnek elő a meredek hegyoldalakból” – írta Oliver Wainwright, a The Guardian építészeti és dizájnkritikusa a város megtekintése után.
Egy hatalmas épületben több tucat emeletet liftezve itt simán eljutunk a “földszintre”, vagyis egy nagyobb területre, térre, amit egy kisebb fennsíkra építettek meg a kínai mérnökök. Mozgólépcsők, hidak, liftek kötik össze itt a házakat.
Az utóbbi években hatalmas infrastrukturális beruházások zajlottak a városban, melyben a közlekedést sokáig a két folyó, illetve a domborzati viszonyok nehezítették. Jelenleg a Jangce felett hat, a Csialing felett négy híd ível át, a városban három villamosított vasútvonal találkozik, 212 út indul ki belőle, s mostanában autópályákat, gyorsvasutakat is építenek a városon belül. A városmagot jelentő félsziget csúcsáról mindkét folyót drótkötélpálya szeli át.
Ha pedig a közigazgatási határait nézzük, akkor még döbbenetesebb képet fest magáról Csungking. Több mint 82 400 négyzetkilométeres területével ez a város – ismét hangsúlyozzuk: város – nagyjából akkora, mint Ausztria egésze, de a 93 ezer km²-es hazánk sem sokkal múlja felül.
Fotó: Costfoto/NurPhoto via Getty Images
Ez a terület nagyrészt vidéki, mezőgazdasági övezetekből áll, melyek kiterjedése a fővárosi zóna területének mintegy tizennégyszerese.
Így felmerül a kérdés: valóban megilleti-e Csungkinget a világ legnagyobb városa cím? Vagy rekorddöntő hírneve csupán egy ravasz kiskapunak köszönhető?
Természetesen nem. Csungking városi agglomerációja bár jóval kisebb, mint a közigazgatási határok, a lakosság több mint 70 százalékát itt találjuk. És bár a város nem mindig volt ekkora, sosem volt jelentéktelen: “Csungking története több mint 3000 évre nyúlik vissza” – emeli ki a Gestalten kulturális magazin 2019-es cikke. “Már a Ming- és Csing-dinasztia előtt is fontos folyami kikötő és közlekedési csomópont volt, és évszázadokon keresztül a szárazföld központját jelentette.”
Fotó: Cheng Xin/Getty Images)
Infrastruktúrája és népessége robbanásszerűen nőtt: 1979-re 6,3 millió, 1983-ra 13,9 millió, 1997-re pedig közel 28,8 millió lakosa volt, ma pedig több mint 32 millió lakost számlál a közigazgatási határain belül. Ezzel pedig nincs egyedül a környéken, a világ hat legnagyobb közigazgatási területű városa mind Kínában található, és nem látszik a lassulás jele. A szakértők szerint 2050-re, a kínai lakosság 70 százaléka fog hasonló gigavárosokban élni.