
Mindig nagy pillanat egy ország életében, amikor egy világméretű sporteseményt rendez, és szép lassan kijelenthetjük már, hogy a Tour de Hongrie, a magyar kerékpáros körverseny ilyen esemény. Az ötnapos bringázáson rendre jelen vannak a világ élmezőnyébe tartozó csapatok, és ugyan a hazai verseny átfedésben van a világ második legrangosabb kerékpárversenyével, a Giro d’Italiával, mégis a sportág számos sztárja a magyar utakat koptatja.
A 46. Tour de Hongrie május 14-én rajtol Budapestről, onnan, ahonnan a legelső kiadás is éppen száz éve: a Szent Gellért térről. A mezőny egy budapesti lassú rajtkört követően hagyja el a fővárost, hogy aztán 210 kilométerrel később elérje az 1925-ös Tour de Hongrie egy másik rajt- és célállomását, Győrt. A második nap a Balaton környékéről szól Veszprémmel, Tihannyal és Siófokkal.
A verseny a harmadik napon robban be, és ez a szakasz akár dönthet is az összetettről: Gödöllőről indulva a Kékestetőre hajtanak fel a bringások, itt komoly előnybe és hátrányba is lehet kerülni. A negyedik nap Tata és Székesfehérvár között szintén igényli a figyelmet, de az erőtartalékra az utolsó napon is szükség lesz, amikor a mezőny Etyekről indul, Esztergomba érkezik, de közben megy három embert próbáló kört a Pilis hegyei közt.
A versenytáv 875 km lesz, a részletes útvonalak itt tekinthetők meg.
Kép: Robert Szaniszlo/NurPhoto via Getty Images
21 csapat 126 bringása járja be öt nap alatt Magyarországot, és ugyan ez a magyar körverseny, a mezőny igencsak nemzetközi lesz. Persze lesznek a magyar színeket képviselő sportolók, sőt, csapatok is. A mezőnyben lesz három magyar kontinentális alakulat, az Epronex-Hungary, a United Shipping és a Karcag Cycling ÉPKAR Team is, illetve egy olasz bejegyzésű, de magyar névadó szponzorral rendelkező gárda, az MBH Bank Ballan CSB, magyar kerekesekkel a sorában. A szlovák Pierre Baguette-ben is teker majd magyar Pakot András személyében, az Euskatel-Euskadi spanyol istállóban pedig Dina Márton a csapat első embere.
Kerékpárverseny és kerékpárverseny közt is van különbség, így nagyban függ a helyszíntől, hogy milyen élményekkel gazdagodik az ember. Egy többnyire sík szakaszon, illetve befutónál leginkább a szélsebes rajként suhanó bringások együttese lehet lenyűgöző. Kész csoda, hogy ezek az emberek 50-60 km/órával mennek gyakorlatilag egymás nyakán, és nem esnek el – és ezt kanyarban is tudják.
Ha egy hegyi szakaszon nézzük meg a TdH-t, a sebesség nem lesz óriási, így több idő marad a sportolók megfigyelésére. A kerékpársport ezen részét talán nem is tudja addig megfelelően értékelni az ember, amíg át nem élte valamilyen szinten, pontosan mit is csinálnak ők a nyeregben napi 3-4 órát. Jómagam a két évvel ezelőtti Tour de Hongrie utolsó 5,5 kilométerén vethettem össze saját teljesítményem a profikéval – a történet ide kattintva olvasható.