
Vagyunk jó néhányan, akik nap mint nap jóval több konyhasót (nátrium-klorid, NaCl) fogyasztunk, mint amennyi egészséges lenne. Ez a szokás – amely szinte észrevétlenül kúszik be mindennapi étrendünkbe – komoly egészségügyi kockázatokkal jár: magas vérnyomás, szívroham és az agyvérzés egyaránt visszavezethetők a túlzott sóbevitelre.
A népmeséből is jól tudjuk, hogy só nélkül nem étkezhetünk, sőt, nem élhetünk, de magyarok sófogyasztása sajnos igen magas, ami főleg hagyományainkra vezethető vissza, hiszen sok élelmiszerünkben, például kenyérben, kolbászban és a húsételekben is nagy mennyiségű sót használunk. Azzal is tisztában kell lennünk a téma kibontása előtt, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a test normál működéséhez naponta maximum 5 gramm sóbevitel megengedhető, ami nagyjából egy teáskanálnyi mennyiségnek felel meg.
De van remény, néhány egyszerű módszerrel újrakalibrálhatjuk ízlelőbimbóinkat, és visszaszoríthatjuk a napi sófogyasztást.
Nem csak hazánkban fogyasztanak több sót a kelleténél: a brit felnőttek átlagosan 8,4 gramm sót fogyasztanak naponta – ez 40%-kal több, mint a nemzeti ajánlás, és közel 70%-kal haladja meg a WHO javaslatát.
Az Action on Salt nevű brit szervezet szerint ha minden brit állampolgár csupán 1 grammal csökkentené napi sóbevitelét, évente több mint 4000 szív- és érrendszeri megbetegedést lehetne megelőzni.
A túlzott cukorbevitel hatásai – például az elhízás, a bőrelváltozások, a hangulatingadozás – jól ismertek. A só viszont alattomosabb. “Nincsenek látható tünetei,” mondja Sonia Pombo, az Action on Salt kampányvezetője. “Úgy gondoljuk, hogy több millió olyan ember él, akinek fogalma sincs róla, hogy magas a vérnyomása.”
A túlzott sóbevitel nemcsak a szív- és érrendszert érinti. Okozhat gyomorrákot, vesebetegséget és csontritkulást is. A veszélyek ellenére a túlzott sófogyasztás szinte észrevétlenül épül be étrendünkbe – különösen, ha nem figyelünk oda a feldolgozott élelmiszerekre.
Az elfogyasztott só 75–85%-a már eleve az élelmiszerekben van, nem mi adjuk hozzá, ezért nehéz betartani a napi mennyiséget. A legfontosabb lépés a tudatos vásárlás és ételkészítés.
Ez a leghatékonyabb módszer a sóbevitel kontrollálására.
A legnagyobb sótartalmú ételek:
A termékek sótartalma között óriási különbségek lehetnek, de az élelmiszeripari cégeknek kötelező feltűntetniük, hogy pontosan mennyi só van az adott termékükben, tehát tájékozódjunk, mielőtt valamit a kosárba dobunk!
“Ne hirtelen hagyjuk el a sót,” mondja Tracy Parker, a Brit Szív Alapítvány dietetikusa. “Adjunk időt a szervezetünknek: 3–5 hét alatt hozzászokik a kevésbé intenzív ízekhez, amit a só mérséklése okoz.”
Használjunk ételeink ízesítésére só helyett olyan fűszereket, amelyben nem a só dominál, vagy citromlevet, fokhagymát, friss zöldfűszereket.
Ha étterembe megyünk, válasszunk friss húst feldolgozott helyett, figyeljünk a sajt, bacon, a pácolt elemek jelenlétére a fogásban és kóstolás előtt sose sózzunk meg semmit!
A só hatása nem mindenkit érint egyformán, az idősebbek például az életkor előrehaladtával érzékenyebbé válnak a sóra. Az alacsonyabb jövedelműek pedig még inkább ki vanna téve ennek a veszélynek, ugyanis számukra gyakran csak a legolcsóbb, magas sótartalmú élelmiszerek érhetők el.
Sokan gondolják, hogy a tengeri só, az ún. himalájai só – ami önmagában is átverés – vagy a füstölt só kevésbé káros. Sajnos ez tévhit. Ugyanolyan mennyiségű nátriumot tartalmaznak, mint az asztali só – sőt, a nagyobb kristályok miatt még több is jut a tányérba, ételbe belőle, amit szépen meg is eszünk, szinte észrevétlenül.
Összefoglalva, a só nem ördögtől való, de manapság sokkal több van belőle étrendünkben, mint amennyi szükséges. Ideje, hogy visszavegyük az irányítást, és visszatérjünk a természetes ízek világához.
Érdekesség, hogy elvileg létezik egészségesebb alternatíva, igaz, hogy a WHO által ajánlott ízfokozót nem egyszerű beszerezni – arról itt írtunk, kattints!