
Két bikinis lány csönget a kapun, majd miután beengedted őket, letepernek az ágyra, és elkezdenek vetkőztetni. Vagy kihirdetik a lottószámokat, és táncolni kezdesz a tévé előtt örömödben. Esetleg egy szigetre tévedsz, ahol csak téged vár egy minden luxussal, 5G-kapcsolattal és kifogyhatatlan hűtővel felszerelt villa. Vannak álmok, amelyek egyediek és megismételhetetlenek, de vannak olyanok is, amelyekről sok férfi szívesen álmodik.
Sámánok, istenek, szellemek
Bármelyikről is legyen szó, az álmokkal kapcsolatos kérdések, gondolatok régóta foglalkoztatják az emberiséget. Az ókori Egyiptomban és Mezopotámiában úgy vélték, hogy az álmok isteni üzeneteket hordoznak és segítségükkel néha kapcsolatba léphetünk másokkal vagy magasabb szintű szellemi lényekkel. Az amerikai őslakosok szerint pedig az álmok révén a sámánok képesek voltak felvenni a kapcsolatot más emberekkel vagy szellemekkel, hogy útmutatást kapjanak a közösség számára a fontos kérdésekben.
Sigmund Freud egészen másképpen gondolkodott minderről: az osztrák neurológus és pszichiáter szerint az álmok valójában a tudattalan vágyaink és elfojtott érzéseink megnyilvánulásainak tekinthetők. Éppen ezért az álmokban rejlő szimbólumok segíthetnek feltárni a tudattalan tartalmakat. Pályatársa, Carl Gustav Jung viszont úgy vélte, hogy az ember tudatalattijában az álmok feladata, hogy kompenzálják a tudatos énünket. Vagyis az álmok „rendezői” mi magunk vagyunk, a valóságban elfojtott vagy el nem ismert dolgokat ily módon, az álmodással tesszük helyre. Minden elfojtott vágyunk, vitánk vagy konkrét, megélt szituációkhoz fűződő erős érzelmeink feldolgozásra várnak.
Nincs itt semmi látnivaló?
Van azonban egy ennél banálisabb elképzelés is. J. Allan Hobson álomkutató és Robert McCarley pszichiáter szerint az álmodás pusztán véletlenszerű agyi aktivitás eredménye, amelyet az agy próbál logikus történetté alakítani. Ezt nevezik „aktiváció-szintézis” elméletnek. Eszerint az álmok nem feltétlenül hordoznak mély pszichológiai jelentéseket, még akkor sem, ha egyébként nagy hatással vannak ránk, és esetleg napokig meghatározzák a gondolatainkat.
Egyes filozófusok és tudósok úgy vélik, hogy az álmok kapukat nyithatnak más univerzumokba vagy valóságokba. A multiverzum-elmélet szerint tehát az álmaink egy párhuzamos világ eseményeit tükrözik, amelyekben különböző döntéseket hozunk. De ez egészen vad elképzelés, nem?
Ekkor álmodunk
Az alvás ötféle szakaszból áll, de általában mindössze egyetlen egy szakaszban, a REM-fázisban fordulhat elő az álmodás. Ekkor gyors szemmozgás és gyorsabb szívverés jellemzi az embereket a kutatók szerint. A REM-szakaszban felébresztett emberek többsége szinte mindig arról számol be, hogy éppen álmodott valamit.
Álmodom, tehát vagyok
Tudja-e valaki, hogy éppen álmodik? Nos, egyes kutatások szerint olykor igen. Az emberek megtaníthatók arra, hogy felismerjék azt, amikor álmodnak. Sőt, akár azok tartalmát is befolyásolhatják. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha valakin úgynevezett „poszthipnotikus szuggesztiót” alkalmaznak, ami azt jelenti, hogy az illető lényegében szóbeli utasításokat kap, amelyeket hipnózis segítségével rögzítenek.
Behatolhat-e valaki az álmainkba? Ezt a kérdést minden bizonnyal sokan teszik fel az Eredet című film megnézése után, amely hivatásos „álomtolvajok” életét mutatja be. Bár a Christopher Nolan filmje nagyon is valóságosnak tűnő jeleneteket mutat be, a tudomány jelenlegi állása szerint az álmainkba mások nem képesek belépni. Még a gyíkemberek sem! Tény és való ugyanakkor, hogy a 20. században több kísérletet is végeztek a Maimondies Medical Center álomkutatási laboratóriumában, ahol az alanyoknak „álmaik” során különféle képeket kíséreltek meg küldeni telepatikusan.
Így csináld jól!
Mi kell a „jó álmodáshoz”? Az intenzív fáradtság hatással lehet az álmodás folyamatára. Kimerültség vagy jelentős agyi fáradtság esetén ez a szervünk gyorsabban átléphet a mélyalvási fázisba, és emiatt rövidebb ideig tartó REM-alvást tapasztalhatunk ilyenkor. Az alkohol fogyasztása szintén rossz hatással lehet az álmokra, mivel „éberebbé” teszi az alvást, és hosszú távon rövidebb REM-fázisokat eredményez. Szóval, ha jót akarsz, ne igyál, és akkor talán becsöngetnek azok a bizonyos bikinis lányok Kolumbiából!
Ésszel kell tehát álomra hajtani a fejünket. Ha szeretünk álmodni, akkor nem szabad megfeledkezni az elegendő mennyiségű, pihentető alvásról sem.
HIRDETÉS
A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. 30 és 60 szemes kiszerelésben is elérhető.
Vény nélkül kapható gyógyszer
Fotó: Phytotec Hungária Bt.
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!