Egy politikus tette népszerűvé a világhírű játékot
Valószínűleg a legtöbb gyerek első játékai között található valamilyen plüssfigura, mely sok esetben mackó. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért. Hisz a medvék ugyan szőrösek a való életben is, így simán puhának gondolhatjuk őket, de valójában ragadozókról van szó, akik az emberben is meglátják a prédát.
Ahhoz, hogy mégis elterjedjen a tedimaci, nagy szükség volt a dolgok véletlen egybeesésére. Először is meg kellett születnie a figurának: ez 1902-ben meg is történt, amikor Richard Steiff német játékkészítő a nagynénje, Margarete Steiff cégében megalkotta 55 PB névre keresztelt játékát. A kódnév (55 cm magas, plüss és mozgatható – ezekből áll össze a mozaikszó) nem volt túl vonzó, így a sikerek elmaradtak. Később azonban átkeresztelték Teddyre, ami aztán bombasikerhez vezetett.
De ki volt Teddy? A sokat emlegetett név Theodore Roosevelt amerikai elnök beceneve volt, aki azért lett a medve névadója, mert egy 1902 végi vadászaton nem akart lelőni egy fához kötött medvebocsot. A hír nagyot futott, mire egy Amerikában élő orosz boltos meg is alkotta a Teddy-macit kirakata díszének. Utóbbi végül oda vezetett, hogy a boltos átállt az édességek és írószerek világából a játékgyártásra.
Steiffnek sem kellett csalódnia: az ő már meglévő plüssmedvéit is vitték, mint a cukrot. Bárki bármilyen medvés dologgal foglalkozott, joggal számíthatott sikerre, főleg úgy, hogy még később maga az elnök is egy plüssmacival kampányolt.
A tedimacik mind a mai napig hatással vannak életünkre: nyomot hagytak a popkultúrában, van múzeumuk, és adott esetben óriási pénzeket is megmozgatnak, legyen szó plüssmacis adományozós akcióról, vagy egy méregdrága luxusdarabról.
Kép(ek) forrása:
Getty Images
Írd be a keresett kifejezést