
Tízezer lépés naponta. Ezt szajkózza nekünk a mobilunk, ez ömlik ránk a közösségi oldalakból az egészségmegőrzés egyik aranyszabályaként. Maga az elgondolás az 1960-as években született Japánban, egy lépésszámláló marketingkampányának részeként. A számot optimális egészségügyi célkéntt népszerűsítették, és azóta világszerte elterjedt.
Tudományos szempontból fontos azonban megjegyezni, hogy nincsenek szilárd, egyértelmű tanulmányok, amelyek a 10 000 lépést igazolnák az egészség megalapozójaként. Sőt, több kutatás is kimutatta, hogy már kevesebb lépés is pozitív hatással bír, és a mozgás előnyei már jóval alacsonyabb lépésszámnál is jelentkeznek.
Most azonban egy új fitnesztrend van feltörekvőben, amely a híresztelések szerint még a sokat emlegetett napi 10 000 lépésnél is több egészségügyi haszonnal jár.
Az úgynevezett „japán séta” módszere a gyorsabb és lassabb gyaloglás váltogatásán alapul, a módszert a macumotói Sinsu Egyetem egyik professzora és docense, név szerint Nosze Hirosi, valamint Maszuki Sidzue fejlesztette ki. A technika lényege, hogy 3 perc magasabb intenzitású gyaloglást 3 perc alacsonyabb intenzitású séta követ, ezt a ciklust pedig hetente négyszer, legalább 30 percen keresztül kell ismételni.
A magasabb intenzitású gyaloglásnak olyan szinten kell történnie, ahol már nehézséget okoz a folyamatos beszélgetés fenntartása. Az alacsonyabb intenzitású séta ezzel szemben „könnyed” szinten zajlik, amikor a beszéd kényelmes, bár talán egy árnyalattal megterhelőbb, mint egy erőfeszítés nélküli társalgás során.
A japán séta rendkívül egyszerű: mindössze egy stopperórára és elegendő helyre van szükség a gyalogláshoz. Kevés tervezést igényel, és időhatékonyabb, mint más, lépésszámon alapuló célok (például a napi 10 000 lépés elérése), így a legtöbb ember számára könnyen beilleszthető a mindennapokba.
Egy 2007-es japán tanulmány ezt a módszert hasonlította össze a folyamatos, alacsonyabb intenzitású gyaloglással, ahol a cél a napi 8000 lépés elérése volt. Azok a résztvevők, akik a japán sétát gyakorolták, szignifikánsan nagyobb mértékben csökkentették a testsúlyukat. A vérnyomásuk is alacsonyabb lett – méghozzá nagyobb mértékben, mint azoké, akik a folyamatos alacsony intenzitású gyaloglást végezték.
Ebben a kutatásban a lábak erejét és az általános erőnlétet is mérték. Mindkét mutató erőteljesebben javult a japán séta program résztvevőinél, mint azoknál, akik a folyamatos, mérsékelt intenzitású sétát választották.
Egy hosszú távú vizsgálat továbbá azt is kimutatta, hogy a japán séta hatékonyan véd az életkorral összefüggő erőnlét csökkenéssel szemben.