Ha ennyi a fizetésed, akkor tudsz félrerakni Magyarországon
A középkorú magyarok 26 százaléka rendelkezik 589 ezer forintos jövedelemmel, ez a pénz elég a gond nélküli megélhetéshez, de takarékoskodásra nem futja belőle – egyebek mellett ez derül ki a K&H biztos jövő felmérés legfrissebb eredményeiből.
Mennyi kell a takarékoskodáshoz?
A háztartások jövedelmét vizsgáló kutatás friss eredményei szerint a megkérdezettek 2 százaléka alig 229 ezer forintos jövedelemmel rendelkezik, ez olyan alacsony szint, hogy ők kénytelenek nélkülözni ahhoz, hogy megéljenek.
A következő két kategóriába tartoznak azok, akik hónapról hónapra anyagi problémákkal szembesülnek, ők adják a válaszadók 8 százalékát, valamint 16 százalékos azoknak az aránya, akik éppen, hogy kijönnek a jövedelmükből – ennek a két kategóriának a havi nettó megélhetési forrása átlagosan 426 ezer forint.
A megkérdezettek 26 százaléka azt mondta, hogy az 589 ezer forintos havi jövedelem mellett ugyan nincsenek mindennapos anyagi gondjaik, de az összeg ahhoz kevés, hogy takarékoskodni lehessen belőle. A válaszadók legnagyobb része, 36 százaléka úgy látja, hogy az átlagosan 674 ezer forintos havi összegből jól kijönnek, sőt alkalmanként még félre is tudnak tenni.
A legkedvezőbb helyzetben lévő 12 százalék 719 ezer forintos átlagot mondott, ami már a rendszeres takarékoskodásra is elegendő. A középkorúak körében mért átlagos havi jövedelem így 573 ezer forint körül alakult a legutóbbi mérésben.
Fotó: Getty Images/Milan Markovic
Pesszimisták és optimisták
Összességében a megkérdezettek 28 százaléka érzi kifejezetten biztonságosnak anyagi helyzetét, ami az előző negyedévhez hasonlóan magas érték. Érdekesség, hogy ez a növekedés elsősorban a vidéki területeknek köszönhető. Míg vidéken jelentősen erősödött a biztonságérzet, addig Budapesten, ahol hagyományosan magasabb ez az arány, most kifejezetten alacsony, 21 százalékos eredmény született.
A pozitív adatok mellett árnyoldalként jelentkezik a pesszimista hangulat is: a megkérdezettek 16 százaléka látja rendkívül negatívan pénzügyi kilátásait. Ez az arány különösen magas Budapesten, ahol 20 százalék nyilatkozott így, jelezve a fővárosi lakosság fokozott aggodalmát a jövővel kapcsolatban.
Ez arra is utalhat, hogy a fővárosban élők más tényezők – például a magasabb megélhetési költségek vagy a gazdasági bizonytalanság – miatt kevésbé érzik stabilnak pénzügyeiket, annak ellenére, hogy az átlagos jövedelmek magasabbak.
A végzettség szerinti bontás még szembetűnőbb különbségeket mutat: a felsőfokú végzettségűek körében mindössze 7 százalék számít nagyon pesszimistának, míg az alacsonyabb végzettségűeknél ez az arány drámaian megnő, elérve a 20 százalékot.
Ez a különbség rávilágít a végzettség és a pénzügyi kilátások közötti szoros kapcsolatra.
Ezzel párhuzamosan az optimisták aránya is jelentősen eltér: a felsőfokú végzettségűek 35 százaléka kifejezetten optimista, szemben az alacsonyabb végzettségűek 25 százalékával. A jövedelmi csoportok vizsgálata mutatja a legélesebb eltéréseket a pénzügyi hangulat tekintetében.
A magas jövedelműek körében kiemelkedően magas, 41 százalék azok aránya, akik nagyon pozitívan ítélik meg pénzügyi helyzetüket. Ezzel szemben a közepes jövedelműek esetében ez az arány 26 százalék, míg az alacsony jövedelműeknél mindössze 17 százalék.
Forrás:
K&H Bank
Kép(ek) forrása:
Nyitókép: Getty Images/Guido Mieth
Írd be a keresett kifejezést