Ezen a helyen egy óriási hal, vagy köteg pénz is lehet koporsó
Már öt éve, hogy a koronavírus kitörésének idején letarolta az internetet egy különös mém: afrikai férfiak koporsóval a vállukon táncolnak, miközben Viceton és Tony Igy közös száma, az Astronomia szól. A ghánai koporsóvivők a fekete humor szimbólumává váltak, akik egyetemes üzenetet hordoztak: a veszélyes vagy ostoba cselekedetek következményekkel járnak.
A Coffin Dance mém így örökzöld lett, de kevesen ismerik a hátterét, a helyre jellemző érdekes temetkezési szokásokat.
A ghánai temetkezési szokások megértéséhez elengedhetetlen megismerni az ország délkeleti, tengerparti részén, a Nagy-Accra Régióban élő ga-adangbe (vagy ga-adangme) népcsoport világnézetét. A ga nép, amely Ghána népességének mintegy 8 százalékát teszi ki, mélyen hisz abban, hogy a halál nem az élet végét jelenti, hanem csupán egy átmenetet egy másik létsíkra.
Hitük szerint az élet a túlvilágon lényegében ugyanúgy folytatódik, ahogyan a Földön zajlott; az elhunytak megőrzik foglalkozásukat, társadalmi státuszukat és személyiségjegyeiket.
A temetés pedig óriási népünnepély, egy-egy ilyen ceremónia költségei több millió forintnak megfelelő összegig is terjedhetnek, a résztvevők pedig gyakran a régió távolabbi tájairól is eljönnek, hogy üdvrivalgással búcsúztassák el a holtakat. A frenetikus búcsúbuli nem kérhető extra, sokkal inkább elvárás, így a család mindig összekaparja valahogy a költségek fedezetét.
Ez a stabil társadalmi nyomás teremti meg azt a piacot, ahol a látványos és performatív temetkezési szolgáltatások – mint a fantáziakoporsók és a táncoló koporsóvivők – virágozhatnak. A ghánai temetések leglátványosabb és nemzetközileg legismertebb elemei a fantáziakoporsók. Ezek a rendkívüli, kézzel faragott műalkotások, eredetük a 20. század elejéig nyúlik vissza. A ga törzsfőnökök által használt figuratív hordszékekből alakultak ki.
20. századi szokás
Regula Tschumi svájci antropológus kutatásai tárták fel, hogy ezek a hordszékek, amelyeket a főnökök beiktatási és ünnepi szertartásain hordoztak körbe, a család szimbólumát ábrázolták. Később előfordult, hogy magában a hordszékben temették el a halottat, ezzel szép lassan bekerültek ezek a faragott tárgyak a temetkezési szokásokba.
A hagyomány népszerűsítésében és nemzetközi ismertségének megteremtésében egy helyi ácsnak volt oroszlánrésze. Az 1950-es években egy váratlanul elhunyt törzsfőnököt egy kakaóhüvely alakú palankinban temettek el, amelyet Seth Kane Kwei készített.
Nem sokkal később, Kwei saját nagymamájának készített repülő alakú koporsót, hogy a repülés élményéről hiába álmodó felmenője legalább a túlvilágra stílusosan „repülhessen” el. Ez a két esemény óriási hatást gyakorolt a helyi közösségre, és hamarosan Kwei Teshie nevű műhelye a különleges koporsók gyártásának központjává vált.
Kép(ek) forrása:
Nyitókép: Eye Ubiquitous/Universal Images Group via Getty Images)
Írd be a keresett kifejezést