
Ha valamire jó volt a koronavírus-járvány, akkor arra biztosan, hogy számos cégnél újragondolják a munkaszervezést. A home office sok helyen elterjedt, de több vállalat elkezdett a négy napos munkahetekkel is kísérletezni, mégpedig úgy, hogy a dolgozók a kevesebb melóért is ugyanannyi fizetést kaptak.
Az ilyen kísérleteket valószínűleg látatlanul is örömmel fogadná mindenki, azonban a Boston College szakemberei által vezetett kutatócsoport azért tudományos módszerekkel is megnézte, jobb vagy rosszabb-e így dolgozni. Hat ország 141 cégének 2896 alkalmazottja vett részt a kísérletben, őket pedig 12 kontrollcég dolgozóival hasonlították össze, ahol nem volt változás, és ugyanúgy öt napon át dolgoztak az emberek.
A kísérlet hat hónapig zajlott, melynek elején és végén egyaránt felmértek mindent a munkatársakról, amit csak lehetett. A cégeik megkapták feladatnak, hogy vágják meg a munkaórák számát, és mindezt úgy tették, hogy kiiktatták a valódi haszonnal nem járó feladatok nagy részét. Ilyenek voltak a meetingek, megbeszélések például. A dolgozók tehát a korábbi munkaidejük 80 százalékában végezték el a feladataikat, de fizetésük 100 százalékáért. Az nem volt megkötve, hogy ennek szigorúan négy egymás utáni napon kellett megtörténnie, a munkahét lehetett “lyukas” is.
Függetlenül ettől, az eredmények magukért beszélnek. A négynapos munkahéttel élők esetében
Minden vizsgált terület közül három olyan volt, ahol igazán nagy ugrást fedeztek fel a résztvevők körében. Egyrészt a négynapos héten dolgozók sokkal alkalmasabbnak érezték magukat munkájukra, mint korábban. Másfelől kevesebb alvásproblémát tapasztaltak, harmadrészt pedig kevésbé voltak fáradtak.
A dologgal nem csak a munkavállalók voltak elégedettek, hanem azok a cégek is, akik beszálltak a hat hónapos programba. Jól mutatja ezt a tény, hogy a dolgozók 90 százalékánál meg is tartották a négy napos beosztást.