Life
Támogatott tartalom
2025. 08. 18.
Van összefüggés az oxidatív stressz és a vas között
Általánosságban a stressz alatt azt értjük, amikor a testi-lelki egyensúlyunk kibillen. A stressz nélküli állapotot egyáltalán nem könnyű elérni, hiszen az élethelyzetek, kihívások és elvárások néha olyan ritmust diktálhatnak, ami messze van az ideálistól. De mi is az az oxidatív stressz?
Szabadgyök-túlsúly
A testünk sejtjei az energiatermelő anyagcsere-folyamatok során szabad gyököket és antioxidánsokat termelnek. A szabad gyökök rendkívül reaktívak: más molekuláktól igyekeznek elektront elvonni, hogy stabilizálódni tudjanak, de ezzel sejtkárosodást vagy sejthalált is okozhatnak. Az egészséges szervezet a szabad gyököket a saját maga által termelt, illetve az étkezéssel bejuttatott antioxidánsokkal semlegesíti – ilyenek például az A-, C- és E-vitaminok.
Amennyiben felborul a természetes egyensúly a képződő szabad gyökök és az antioxidánsok között, szabadgyök-túlsúly jön létre, így oxidatív stressz alakul ki. Ilyenkor előfordulhat, hogy olyan folyamatok indulnak be, amelyek komoly betegségekhez is vezethetnek. A természetben ilyen folyamat a vas rozsdásodása is, amikor a Fe(II)-ion Fe(III)-ionná oxidálódik. A szabadgyök-képződést növelhetik környezeti tényezők is, mint például a cigarettafüst, növényvédő szerek, de mi magunk is, ha sok zsírt, cukrot és feldolgozott ételt eszünk, sokat dohányzunk, alkoholizálunk.
Az oxidatív stressz hatásai
Legyünk igazságosak: a sportolás vagy edzés közben keletkező szabad gyökök hasznosak is lehetnek nekünk. Szabályozzák a szövetek növekedését, serkentik az antioxidánsok termelését, azaz egyfajta természetes, adaptív jelzést adnak a szervezetednek, hogy építsen erősebb izomstruktúrát, antioxidáns-rendszert, ezek pedig a fertőzésektől és betegségektől védhetnek meg minket.
Azonban minél tovább áll fenn az oxidatív stressz állapota – vagyis amikor megbomlik az ideális egyensúly a szervezetben a szabad gyökök és az antioxidánsok között –, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy káros folyamatok indulnak be, amelyek végső soron akár komolyabb egészségügyi problémákhoz is vezethetnek. Kialakulhatnak szív- és érrendszeri problémák, cukorbetegség, asztma, férfi meddőség, szélsőséges esetben akár daganatos betegség is, és az oxidatív stressz hozzájárulhat az úgynevezett neurodegeneratív kórképek kialakulásához, mint például az Alzheimer-kór.
Mit tehetünk ellene?
Az oxidatív stressz ellen sokat tehetünk, ha tudatosan táplálkozunk. Kiemelten fontos az antioxidánsokban gazdag ételek, például színes bogyós gyümölcsök (áfonya, málna, szeder) fogyasztása, de a dióféléket, mint például mandula és dió is érdemes gyakrabban fogyasztani. A transzzsírsavakat tartalmazó ételeket (mélyhűtött pékáruk és pizzák, valamint kekszek, chipsek, nápolyik) lehetőleg kerülni kell, vagy csak kis mértékben szabad fogyasztani őket, mert fokozhatják a gyulladásos állapotot a szervezetben.
Azt is tanácsolják a szakértők, hogy lehetőleg kellő időt (7-9 órát) töltsünk alvással, iktassunk be a heti programunkba aerob edzéseket (futás, kocogás, sétálás) legalább 3-5 alkalommal, szokjunk le a cigiről és mérsékeljük az esti sörözéseket, borozásokat.
Oxidatív stressz vaspótlással?
A vas elengedhetetlen az élethez: alapvető építőeleme a hemoglobin nevű fehérjének, amely a vér oxigénszállításáért felelős, emellett részt vesz az enzimrendszerek működtetésében, a sejtek anyagcsere-folyamataiban is. Tüneteket mutató vashiánynál már nem elég a vasban gazdag étrend, a vasraktárak feltöltéséhez vaspótló gyógyszerre van szükség. Viszont amikor vaspótló készítményt szedünk, nemcsak a hiányzó vasat pótoljuk, hanem – a készítmény típusától függően – növelhetjük az oxidatív stressz kockázatát is.
Az előírt módon szedett vastabletták alapvetően biztonságosak, de van különbség az egyes hatóanyagok között. A vas(II)-sóknak a szervezetben át kell alakulniuk ahhoz, hogy felhasználhatók vagy elraktározhatók legyenek. Ennek folyamán szabadgyökképződés, illetve oxidatív stressz miatti sejtkárosodás is létrejöhet. A vas(II)-ionnak ugyanis vas(III)-ionná kell oxidálódnia ahhoz, hogy tudjon kötődni a transzferrin nevű fehérjéhez. Ez a fehérje szállítja a vérben a vasat, és a vas csak így képes eljutni a csontvelőbe, a vasraktárba. Az oxidációs átalakulás során azonban instabil szabad gyök képződhet, amely károsíthatja a sejteket – ahogy a rozsda sem tesz jót a kerítésnek, tartószerkezeteknek.
Ezért kell figyelnünk a vaspótló gyógyszer választásánál. Bár a vaspótlók túlnyomó többsége vas(II)-sót tartalmaz, a gyógyszertárban kérhetjük szakember segítségét, aki tud ajánlani más hatóanyagú vaspótló gyógyszert.
HIRDETÉS
Kezeld a vashiányt!
A Maltofer az egyetlen recept nélkül kapható vaspótló gyógyszer, amely szilárd és folyékony formában is elérhető. A Maltofer rágótabletta és szirup a vashiány kezelésére, megelőzésére alkalmas hatásos, szabályozott felszívódású, magas vastartalmú, a vasat egyedülálló formában tartalmazó vaspótló gyógyszerek.
Jobban hasznosul és kevesebb mellékhatással jár, ha a rágótablettát étkezéskor, a szirupot pedig ízlés szerint gyümölcs- vagy zöldséglébe, tejbe keverve vesszük be.
Más típusú vaspótlókkal szemben a Maltofer nem lép kölcsönhatásba étel- vagy italösszetevőkkel, együtt bevett gyógyszerekkel, vitaminokkal vagy nyomelemekkel sem. Mindkettő laktóz- és gluténmentes gyógyszer.
Vény nélkül kapható 100 mg vas(III)-komplex tartalmú gyógyszerek
A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!
Forrás:
First Class
Kép(ek) forrása:
Getty Images
Írd be a keresett kifejezést