Ez a népbetegség az idősek után már a huszonéveseket is eléri

Magyarországon egy kutatás szerint a népesség felének életében már legalább egyszer volt aranyérbetegsége. Ez jóval magasabb, mint a korábbi becslések, amelyek körülbelül egyharmados érintettséget feltételeztek. A betegség már nem csak az idősebbeket érinti: felmérések szerint a 20 éves korosztály 20–33%-a érintett. 50 éves kor felett viszont ez az arány már egyértelműen 60% fölé emelkedik.

Nem szabad elhanyagolni

Az aranyér kiváltó okai között szerepelhet az ülő életmód, a rostszegény étrend, a székrekedés vagy a hosszú ideig tartó vécén üldögélés. A hölgyeknél pedig az áldott állapot is előhívhatja a problémát. A belső aranyér egyik sajátossága, hogy sokáig észrevétlen marad. Rövid ideig kiválthatja például egy székrekedés, egy nehezebb tárgy felemelése, vagy az alkoholos italok és csípős ételek fogyasztása. A kezdeti vérezgetés után eleinte feszülést, illetve „idegentest-érzést” okozhat. Ha azonban tartósan fennállnak az aranyeret kiváltó tényezők, akkor a tünetek súlyosbodhatnak.

Melyek lehetnek ezek? Az egyik fontos pillér maga az étrend. Amennyiben valaki tartósan rostokban szegény, „száraz” étrendet követ, akkor jelentősen megnövelheti az aranyér kialakulásának kockázatát. A rostszegény, nehéz, zsíros vagy feldolgozott ételek – például fehér kenyér, péksütemények, tésztafélék, sült húsok, gyorsételek, csokoládé és más édességek – lassítják az emésztést és keményítik a székletet. A sok sajt és tejtermék, valamint a zsíros, olajban sült fogások szintén hozzájárulhatnak a székrekedéshez. Az alkohol (sör, bor és rövid italok) és a túl sok koffein pedig lényegében kiszárítja a szervezetet, így a széklet is keményebbé válik, míg a csípős, fűszeres ételek ugyan nem okoznak aranyeret, de felerősíthetik a meglévő tüneteket.

Gond lehet a sok ülésből

A másik pedig maga a mozgásszegény életmód. Amennyiben valaki napi 8-10 órát tölt üléssel, akkor szintén megválthatja a jegyét arra a gyorsvonatra, ami az aranyérhez vezet. Ez természetesen csak akkor igaz, ha valaki nem ellensúlyozza mindezt valamilyen módon. Akár autót vezetünk, akár irodai széken ülünk, érdemes 30-45 percenként néhány percre átmozgatni magunkat. Ha ez nem megoldható, akkor legalább öt perc mozgás javasolt minden órában.

Emellett érdemes naponta legalább 30-45 percet közepes intenzitású mozgással tölteni. Ez megvalósulhat akár a gyors sétán, kerékpározáson, futáson vagy úszáson keresztül. Amennyiben valakinek nincs mindennap ideje mozogni, de mondjuk hetente 150-300 percig tartó, hasonló jellegű aktivitásra képes, akkor sokat tehet azért, hogy ellensúlyozza az ülőmunka hátrányos hatásait.

Sokan még az első tünetek megjelenésekor sem veszik komolyan az aranyeret. A végbél tájékán jelentkező szúró érzés (főleg ülő helyzetben), feszülés, vagy rövidebb ideig tartó viszketés komoly intő jel lehet. A legtöbben még akkor sem kapnak észbe, amikor a nagyvécézés után már pecsételő vérzés jelenik meg a vécépapíron.

HIRDETÉS 

 A KOCKÁZATOKRÓL OLVASSA EL A HASZNÁLATI ÚTMUTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT!