Ezért küszködünk mindig az óraátállítással
Minden év márciusának végén – idén március 29-én, azaz szombatról vasárnapra virradóra – ugyanaz történik: egyetlen mozdulattal előreállítjuk az órát, és ezzel „elveszítünk” 60 percet az éjszakából. A tavaszi óraátállítás elsőre apró technikai változásnak tűnhet, valójában azonban a szervezetünk egyik legérzékenyebb rendszerét, a belső biológiai órát érinti.
Van, akinek stresszfaktor
A modern alváskutatás szerint a tavaszi átállás egy hirtelen, mesterséges időeltolódást jelent a cirkadián ritmus számára. A belső biológiai óránk a természetes fényviszonyokhoz igazodik, ezért amikor egyik napról a másikra egy órával előrébb tolódik a társadalmi idő, a szervezet nem tud azonnal alkalmazkodni. Ez a jelenség egy enyhe, rövid távú „minijetlaghez” hasonlítható. Az első napokban gyakoribb lehet a fáradtság, a koncentrációcsökkenés, az ingerlékenység és az alvásminőség romlása. Sőt, több nemzetközi vizsgálat összefüggést talált a tavaszi óraátállítás és a szív- és érrendszeri események, valamint a közlekedési balesetek számának átmeneti emelkedése között is, ami arra utal, hogy a szervezet stresszként éli meg ezt a változást.
„Egy nap alatt másfél óra időeltolódást tudunk korrigálni, azonban az érzékenyebb alvókat éppen úgy kizökkenti a tavaszi, mint az őszi óraátállítás”
– hangsúlyozza Dr. Szakács Zoltán, a SomnoCenter Alvászavar Központ főorvosa, kiemelve, hogy mivel az óraátállítás az életünk része jobb, ha tudatosan készülünk a változásra minden alkalommal.
Egyelőre velünk marad
Az elmúlt években egyre több kutatás vizsgálta, milyen hosszú távú következményei lehetnek az évi kétszeri időeltolásnak. Egy 2025-ben publikált amerikai modellvizsgálat szerint, ha megszűnne az óraátállítás és állandó, a természetes fényhez jobban illeszkedő standard időszámítás lépne életbe, az jelentős (köz)egészségügyi előnyökkel járhatna. A stabilabb cirkadián ritmus csökkentheti bizonyos krónikus betegségek és kardiovaszkuláris események kockázatát, mivel a biológiai óránk érzékenyen reagál a fényre és a tartós időeltolás a hormonális és anyagcsere-folyamatokra is hatással lehet.
A vita Európában sem új. Az Európai Parlament 2019-ben támogatta az óraátállítás eltörlését, de a döntés végrehajtása elakadt, mert a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy állandó nyári vagy állandó téli időszámítás maradjon érvényben. Így az évi kétszeri átállítás továbbra is része a mindennapjainknak, noha az igény egyre inkább a stabil, kiszámítható időszámítás irányába mutat.
Óraátállítás: pró és kontra
Az óraátállítás megszüntetése mellett szól, hogy a cirkadián rendszer stabilitása alapvető az egészséges alváshoz. A tavaszi előreállítás különösen megterhelő, mert az elveszített óra miatt a legtöbben rövidebbenalszanak, miközben a belső órájuk még a „régi időhöz” igazodik. Ez átmenetileg rontja az alvásminőséget, növelheti a nappali fáradtságot, így érzékenyebb egyéneknél erősebben jelentkezhetnek a negatív hatások.
Ugyanakkor az ellenérvek is jelen vannak. A nyári időszámítás támogatói szerint a hosszabb esti világosság javíthatja az életminőséget, több lehetőséget adhat a szabadidős tevékenységekre és bizonyos területeken kedvező társadalmi hatásokkal járhat. Gazdasági, közlekedési és nemzetközi koordinációs szempontok is szerepet játszanak a döntéshozatalban, ezért a kérdés nem csupán egészségügyi, hanem komplex politikai- és társadalmi ügy.
Tudatos készüléssel kisebb a diszkomfort
Jelenleg nincs végleges döntés az óraátállítás eltörléséről, így a tavaszi óraátállítás továbbra is velünk marad.Nem kérdés, hogy a belső biológiai óránk stabilitása kulcsszerepet játszik az alvás minőségében és az általános egészségi állapotban. A tudatos felkészülés, a fokozatos lefekvési idő-eltolás és a következetes esti rutin segíthet enyhíteni az átállás hatásait. Az óraátállítás tehát nem pusztán technikai kérdés, hanem az alvásunkon keresztül az egészségünk egyik meghatározó tényezője is.
Forrás:
Somnocenter Alvászavar Központ
Kép(ek) forrása:
Illusztráció -Getty Images/Nebasin
Írd be a keresett kifejezést