A 14 és 18 év közötti fiatalok 56 százalékának van pénzbeli megtakarítása, átlagosan 143 ezer forint. A fiatalok elsősorban a szüleiktől hallanak az anyagiakról, de minden második fiatal örülne, ha az iskolában banki szakemberek adnák át a legfontosabb ismereteket a pénzügyekről – derül ki a K&H felméréséből.
A bank szakembereinek tapasztalatai alapján a kisiskolások és a középiskolások körében valamennyi korcsoportban erősödik az érdeklődés a pénzügyek iránt. A kutatás szerint a 14-18 évesek 94 százalékának van már valamilyen bevétele – 58 százalékuk zsebpénzt, 8 százalékuk ösztöndíjat, 12 százalékuk mindkettőt kap. Negyvenegy százalékuk szinte mindet el is költi – általában étkezésre, ruhára vagy valamilyen hobbira.
A gyerekek és a fiatalok a felnőtté válás egyik lépésének tekintik a saját bankszámla nyitását. Először ekkor tapasztalhatják meg, hogy a tanácsadók személyesen velük beszélik meg a részleteket. Vannak, akik már 14-15 éves korukban kezdenek önálló számlát használni. A második nagy hullám összefügg a felsőoktatási beiratkozásokkal, mert az egyetemekkel és főiskolákkal az ösztöndíjak, a tandíjak, a vizsgadíjak és az esetleges szociális támogatások kapcsán pénzügyi kapcsolatba is kerülnek.
A diákok többsége, 54 százalék félre is tesz valamennyit. A megkérdezettek 5 százaléka minden pénzét megtakarítja. További 10 százalékuk a bevétel nagyobb részét, 23 százalékuk körülbelül a felét, míg 21 százalékuk csak a kisebb részét teszi félre. Akik spórolnak, jellemzően készpénzben takarékoskodnak, amit otthon tartanak – akár pár ezer forintot is félreraknak, 69 százalékuknak van bankkártyája, ám csak 6 százalékuknak van megtakarítási számlája.
A megtakarításnak szánt összeg tekintetében nagy a szórás: pár ezer és több százezer forint között mozog, ezért míg az átlag 143 ezer forint, addig a medián, vagyis az az érték, ami középen helyezkedik el a sorban, csupán 60 ezer forint. Korcsoportok tekintetében kétségtelenül a 14 évesek rendelkeznek a legalacsonyabb, míg a 18 évesek a legnagyobb átlagos megtakarítással. A legtöbb félretett pénzük – majd’ 200 ezer forintjuk – a szakiskolásoknak és szakgimnáziumosoknak van, mivel nekik van a legnagyobb bevételük, zsebpénzen felül akár ösztöndíj, akár munkabér formájában is.
Amikor a megtakarítás céljait kérdezték a diákoktól, jellemzően azt mondták:
A középiskolás fiatalok már azt is említik, hogy valamilyen nagyobb értékű, konkrét cél érdekében gyűjtögetnek, például ebből szeretnék fedezni a jogosítvány megszerzését vagy egy tanfolyam költségeit. Félretesznek még azért is, ha valamilyen váratlan kiadás felmerülne, ki tudják fizetni.
A fiatalok jellemzően csak 1-2 évre gondolkodnak előre, de pontosan tudják, hogy mire akarnak, vagy mire kell majd költeniük.
Leginkább ruhákra (63%) és szórakozásra (59%) költenek, de közel minden második tizenéves élelmiszerre is. A lányok az átlagosnál nagyobb arányban költenek öltözködésre (bevételük 73 százalékát) és ajándékokra (47 százalékát), a fiúk pedig online játékokra (bevételük 22 százalékát) és kisebb-nagyobb értékű elektronikai cikkekre is.
Korábban azt is megtudtuk már, mi a helyzet a 19-28 éves korosztály pnzügyeivel: