Bizonyították, csillapítja a fájdalmat a káromkodás

Ha az ember belerúg a lábujjával egy bútor sarkába, ösztönösen kiszakadnak belőle nem feltétlenül szalonképes mondatok. A káromkodásra azonban nem csupán a düh egyik melléktermékeként kell gondolni:

Ugyanezt állapították meg a csúnya dolgok mutogatásáról is a michigani (USA) Kalamazoo College-ben, ahol egy tanulmányban 111 diákot tették ki fájdalmaknak, majd figyelték meg őket. A 19 éves átlagéletkorú, enyhe többségben nőkből (61 százalék) álló tesztcsoport tagjait azért nem kínozták meg annyira: csupán jeges vízbe kellett mártaniuk a kezüket addig, ameddig bírták.

A csoportot több részre bontották. Egy részüket folyamatos káromkodásra kérték a kísérletek alatt, míg más részüket arra, hogy mutogassák a középső ujjukat. Olyanok is voltak, akiknek csendben kellett maradni, így nem adhatták a világ tudtára ilyen formában, mennyire rossz is nekik a helyzet.

Korábban már volt ebben a témában kutatás, a szakemberek a mostani vizsgálatokkal pedig szerették volna megerősíteni, hogy a káromkodás és a mutogatás tényleg képes enyhíteni a fájdalmat. Ez sikerült is, hiszen akik mutogathattak és csúnyákat mondhattak, jelentősen tovább tudták tartani a kezüket a jeges vízben. A mutogatás és a káromkodás között azonban nem volt jelentős különbség, mindkettő hasonlóan hatékonynak bizonyult a fájdaloműzésben.

A tudósok elmélete ezzel kapcsolatban az, hogy a középső ujj villantása ugyanazokat a neurális útvonalakat aktiválja az agyban, mint a trágár szavak kimondása. Benne van az is a pakliban, hogy ezek a mellékfeladatok egyszerűen elvonják a figyelmet a jeges hidegről és a fájdalomról.