A színek használata a művészetekben, tudományban, öltözködésben folyamatosan változott és változik ma is, olykor jelentésük is módosul az idő során. A kék például sokáig a nemesek színének számított, mivel nehezen és drágán tudták előállítani – emiatt csak később vált széleskörűen elterjedtté. Magyarországon ez utóbbira jó példa a kékfestők megjelenése, a kék szín ekkor lett része a népviseletnek is.
“Jellemző az is, hogy adott színeket bizonyos nemekhez társítunk” – mondta el Keszeg Anna, a MOME divatkutatója a Van Graaf divatcég sajtóeseményén. “Ha rózsaszín kiscipőt látunk, tudjuk, kislányról van szó, míg egy világoskék pici lábbelit valószínűleg egy kisfiú fog viselni. Ám egyre több divatmárka lép túl ezen a berögzült elképzelésen, és emeli be a rózsaszínt a férfi-, a kéket pedig a női divatba.”
Az egyes márkák nem csak alakítják, figyelik is a trendeket. A WGSN, a világ legnagyobb trendkutató intézete idén a Very Perit választotta az év színének. Ez a szín sokunknak ismerős lehet, hiszen tavaly a Pantone is ezt kiáltotta ki győztesnek. Ezt az életérzést viszi tovább, és erre erősít rá a Pantone idei színe, a Viva Magenta.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A kutatások szerint a különböző generációk jellemzően más-más színpalettából választanak maguknak, ha ruhákról van szó. A Z-generáció bátran használja a vibráló, telített színeket, merészen párosítja egymással a kontrasztos árnyalatokat, egyik nagy kedvence az élénk sárga. A millenniumi generáció szintén vonzódik az energikus árnyalatokhoz, ám a Z-generációnál visszafogottabb tónusokat választ. Az X-generáció az alapszínek mellett a természet színeihez ragaszkodik. Szóba jöhet például a bézs, barna, zöld különféle árnyalatai, amelyekről a Z- és a millenniumi generáció már egyre inkább lemond. Eközben a boomerek, ahogy az életük több területén, úgy az öltözködésben is szívesebben ragaszkodnak a hagyományokhoz, és a megbízható, klasszikus színekben hisznek.