Míg mi az augusztus 20-i nemzeti ünnepünkre hangolódunk, az indonézek már túl vannak sajátjukon. Náluk augusztus 17-e az ország első számú ünnepe, ezen a napon nyerte el ugyanis függetlenségét 1945-ben Indonézia Hollandiától.
A napnak ott is megvannak a protokoll szerinti részei, ugyanúgy, mint nálunk: reggel a tévében is közvetített zászlófelvonás, valamint tisztelgés azok előtt, akik vérüket adták az ország függetlenségéért. Persze ezeknél izgalmasabb, mivel is töltik valóban a napjukat a helyiek.
Ez a nap tényleg a függetlenség ünnepéről szól ott, számos különféle játékkal találkozhat, aki épp ilyenkor jár az országban. Kicsit olyan a hangulat, mint óvodás koromban volt: van olyan játékuk, ahol vakon kell kidurrantani egy lufit, akárcsak egy pinyátát, de egy tányér lisztet is nagy mosollyal fújnak saját arcukba a benne elrejtett aprópénz reményében.
Van azonban egy mókásnak tűnő, ám kemény játékuk is, mely a párnacsata kissé durvább verziója. Itt két ember ül egymással szemben egy vastagabb bambuszrúdon, amit a víz fölé lógatnak, és az nyer, aki fenn marad.
A fenti képek mind az idei nemzeti ünnepen készültek. Ezek csak apró játékok ahhoz képest, ami holnap következik: a függetlenség napja utáni szombat mindig a karneváloké, ahol az emberek beöltöznek tradicionális ruháikba, és felvonulnak a feldíszített utcákon.