A munkát nehezítette, hogy az azonosítást lehetővé tevő, összetartozó csontvázak rendkívül ritkák a térségben. A felfedezés rávilágított, hogy a „Hátszeg-sziget” egyedi élővilága sokkal változatosabb lehetett, mint ahogy azt a szakértők korábban gondolták.
Az ELTE, a MNMKK-Magyar Természettudományi Múzeum, a SZTFH (Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága) és a Bukaresti Egyetem kutatói 2019 óta folytatnak ásatásokat a Dél-Erdélyben található Hátszegi-medence Valiora nevű falucskájának közelében.
Az ásatások során több, korábban ismeretlen, gerinces állatoktól származó maradványokat is tartalmazó lelőhelyet tártak fel a paleontológusok, amelyekből már több ezer, a kréta időszak végéről származó, nagyjából 70 millió éves csontot gyűjtöttek be. Az ásatások során talált leggyakoribb dinoszaurusz maradványok az Ornithischia csoportba tartoznak, ezek közül valók az új fajként felismert növényevő Hadrosauroid – vagy magyarul kacsacsőrű dinoszaurusz – maradványai is.
Mint kiderült, ez a valiorai csontváz egy teljesen új dinoszaurusz fajhoz tartozik, amely a Kryptohadros kallaiae nevet kapta, és valamivel (akár 1-2 millió évvel) korábban létezett, mint a Telmatosaurus. Az újonnan bevezetett névből a „Kryptohadros” arra utal, hogy közel 130 évig csak egy hadrosauroid fajt ismertünk Erdélyből, és ez a második „rejtve” maradt a Telmatosaurus árnyékában.