Így tekereg a tengerben a világ leghosszabb hídja

Az 55 kilométer hosszú Hongkong-Csuhaj-Makaó-híd (HZMB) a világ leghosszabb tengeri átkelő híd- és alagútrendszere. Hongkongot, Makaót és Csuhajt köti össze. Ezzel a gigantikus projekttel hosszú tengeri kompozást váltottak ki Kínában. 

Nem egyszerű hídról van szó tehát, hanem egy tengeri úthálózatról, ami néha a föld alá is bekúszik. A hongkongi kikötőben egy több mint 90 000 négyzetméter alapterületű utasforgalmi épülettel indul a HZMB, amiről egy 12 kilométer hosszú szakaszon jutunk el a 29,6 kilométer hosszú főhídhoz.

Bemegy a föld alá is

Ez 22,9 kilométer hosszú tengeri viaduktból és 6,7 km hosszú tenger alatti alagútból áll. A híd 41,6 kilométer megtétele után érkezik meg a Csuhaj kikötőjébe és a makaói kikötőbe. Innen még van 13,4 kilométernyi, nyúlfarknyi szakasz, amivel a HZMB teljes hossza 55 kilométer.

A híd használata díjköteles, és előzetes regisztráció szükséges hozzá, mintegy 7000 forint egy irányban.

A hídrendszer építése hosszú és összetett folyamat volt, több évig tartott, 2009-ben kezdődött, 2018-ban fejeződött be. Az építkezés során az építőmérnököknek számos technikai kihívással kellett megküzdeniük. A hidat úgy tervezték, hogy kibírjon akár óránként 200 kilométeres széllökéseket, a Richter-skálán 8-as erősségű földrengést és egy akár 300 ezer tonnás hajóval való ütközést is.

A Hongkong-Csuhaj-Makaó-híd fontos turisztikai attrakció, a hídon különleges kilátópontokat alakítottak ki, ahonnan lenyűgöző panoráma nyílik a környező területekre.

Lenyűgöző mérnöki teljesítmény, de vannak árnyoldalai: nemcsak az építkezés csúszása, a költségek emelkedése, az építés során bekövetkezett halálesetek és a korrupció miatt érték kritikák a projektet. A hétmilliós lakosú volt brit gyarmaton, Hongkongban sokan “Peking trójai falovának” nevezték a beruházást az építés idején, mivel az még tovább növelte Kína befolyását a különleges közigazgatási területként számon tartott városban.