Így betegít meg az év végi lakoma

Alig van olyan ember Magyarországon, aki az elmúlt napokban, hetekben mintaétrendet követett volna. Még ha akadtak is, akik próbálkoztak ezzel, biztosan volt a közelükben olyan rokon vagy barát, aki rávette őket, hogy csaljanak egy kicsit a karácsonyi asztalnál vagy a szilveszteri buliban.

A nagy lakomák kapcsán sokak fejében az első gondolat az, hogy majd januárban visszafogják magukat, és nagyobb hangsúlyt fektetnek a mozgásra. Arra azonban már kevesebben gondolnak, hogy az egyoldalú táplálkozás kellemetlen betegséget is előidézhet.

Pontos adatokat lehetetlen ezzel kapcsolatban mondani, de ha figyelembe vesszük, hogy az emberek 50-66 százaléka átesik élete során legalább egyszer az aranyérbetegségen, bizony előfordulhat, hogy sokaknál éppen az ünnepek alatt vagy az új év első napjaiban jelentkeznek a gondok.

Azzal, hogy ilyenkor hajlamosak vagyunk arra, hogy bekuckózzunk az otthonunkba, és legfeljebb egy szelet bejgli kedvéért kelünk fel a tévé elől, valamint toljuk magunkba a zsíros-cukros főételeket és desszerteket, mindent megtettünk ahhoz, hogy a végbél nyálkahártyája alatt lévő vénák kitáguljanak, megnagyobbodjanak, begyulladjanak, esetleg vérezzenek, rosszabb esetben kiforduljanak és fájdalmassá váljanak.

Ezeket a jeleket könnyedén észreveszi az ember: az ülés kellemetlen érzéssé válik, ahogy a székletürítés is, ha pedig még egy kevés vér is megjelenik, az ijedtségre adhat okot. Aki nem tapasztalta ezeket az ünnepeket követően, az örülhet, de ettől függetlenül mindenkinek oda kell figyelnie, ugyanis a betegség nem válogat: fiatalokat és időseket egyaránt érinthet.

Pánikolni nem kell, csak figyelni a jelekre és arra, mi kerül elénk az étkezések során. Ugyanis a táplálkozásnak mind a megelőzésben, mind az aranyér kezelésében nagy szerepe van.

A megelőzés és a kezelés egyik kulcselemét a rostok jelentik: ezek olyan szénhidrátok, amelyek természetes formájukban a növényekben találhatók meg. A szervezet nem képes megemészteni ezeket a rostokat, a vastagbélben élő baktériumok bontják le: ez a „kajájuk”, így lakik jól és marad egészséges a bélflóra. És erre miért van szükség az aranyér ellen? Azért, mert a beleken áthaladó rostdús széklet könnyebben távozik, így nem jár különösebb erőlködéssel a WC-zés.

Az ajánlások szerint egy átlagos felnőttnek napi 30-50 gramm rost bevitelére van szüksége, amit változatos étrenddel könnyű is tartani. A nap összes étkezését fel lehet tuningolni rostban gazdag hozzávalókkal, legyen szó akár egy kis zabról a reggelinél, némi babról vagy lencséről napközben, vagy a nasiról, amely chips helyett valamilyen mag, akár dió, mogyoró vagy mandula is lehet. A fehér kenyeret teljes kiőrlésűre váltva tovább növelhetjük a rostbevitelt.

Az egészséges táplálkozást érdemes kiegészíteni bőséges folyadékbevitellel is, mert ez lazítja a székletet. Napi 1,5-2 liter víz lenne a minimum, ami télen talán soknak hangzik és nehezebben csúszik, de az egészséges, aranyérmentes életért cserébe ez nem mondható nagy áldozatnak. Amennyiben a rostdús diéta ellenére aranyeres tüneteket tapasztalunk, próbálkozzunk patikai készítményekkel, súlyosabb esetben pedig forduljunk szakorvoshoz.