Még fel sem találták, mi lesz a munkád 2030-ban

A jövő szakmái várhatóan olyan dinamikusan fejlődő területekről kerülnek ki, mint a mesterséges intelligencia, az informatika, a gyógyszerészet, az orvosi technológiák, illetve azok a határterületi képzések, amelyek több tudományterület tudását ötvözik – áll a Budapesti Műszaki Egyetem közleményében.

A Boston Consulting Group tanulmánya szerint a számítástechnikai, természettudományos, technológiai, matematikai és mérnöki tudásra hatványozottan szükség lesz. Rab László kulturális antropológus és etnográfus szerint azok a szakmák lesznek fontosak, amelyek adatokkal, információkkal és irányítással/ellenőrzéssel, kontrollal foglalkoznak.

Hogy milyen dinamikusan fejlődik ez a terület, azt a KSH adatai is jól mutatják: 2009-ben az információ, kommunikáció ágazatban hazánkban 92,4 ezer ember dolgozott, ez 2020-ra már 147,5 ezer főre nőtt. Naponta sok millió terabájtnyi adat keletkezik a világban, az adatok feldolgozása és elemzése a másik kulcsterület, amelyre a jövőben is biztosan szükség lesz. Ezt a Business Insider előrejelzése is megerősíti, szerintük az adattudományi szakemberek az elkövetkezendő évtizedekben keresettek lesznek.

2025-re 133 millió ember fog élni a Földön, aki közvetetten vagy közvetve foglalkozik a mesterséges intelligenciával és a gépi tanulással, utóbbi egyre több vállalatnál kerül fókuszba. Az automatizáció is egyre több területen lesz jelen, a robotok azonban bizonyos szektorok munkaköreit biztosan nem fogják elvenni. A nehezebben automatizálható munkakörökben várhatóan nőni fog a foglalkoztatottság.

A mérnöki munka jövője a technológiai újításoktól függ, hiszen a robotok megalkotásával a fenntartásuk és fejlesztésük is együtt jár. Ehhez kapcsolódnak az optikai és félvezető-technológiák. A számítógépek és adattárolók mellett az élet minden területén használt érzékelők, kijelzők és kommunikációs eszközök is félvezető-technológiát alkalmaznak.