Egy repülő zongorát összehozni nem egyszerű feladat, és erre Louis Cardozo is csak menet közben jött rá. Pár hetes munkára számított, de végül az építés, a tesztelés, a hibajavítás és végül a felvétel két évet vitt el 2021-2023 között.
Először egy kiszuperált zongorát szereztek be, amit kibeleztek, eredeti állapotában azért túl nehéz lett volna ehhez a projekthez. A fából készült hangszerhez acélszerkezetet rögzítettek, amire a művész ülőhelye is került. Fontos volt egyensúlyba hozni az embert és a zongorát, ezért egy műhelyben a hangszert felfüggesztve addig játszottak a súlyelosztással, amíg teljesen egyenesen állt a szerkezet.
Meglepő módon Cardozo nem rögzítette magát, nem használt semmilyen “biztonsági övet”. Ez tudatos döntés volt, a repülés első szakasza a legveszélyesebb, a nekifutás után nem akarták kockáztatni, hogy a zongora maga alá temesse. Így kisebb magasságról könnyedén le tudott volna ugrani, ha úgy hozza a sors.
Eszement ötlet, ami végül megvalósult, a hatodik repülési kísérlet sikerrel járt, és a zongora felemelkedett, Cardozónak pedig elég ideje adódott, hogy játsszon a billentyűzeten. Végül a nyolcadik repülés sikerült tökéletesen, mezők felett ejtőernyőn szálló, zongorázó fazont vettek fel a kamerák. Ilyen se volt még!