Magyar alkotók új filmjei törnek világhírre Cannes-ban
A csúcsnak az amerikai filmakadémia díját, az Oscart tartják, de a legnemzetközibb, legcsillogóbb, legrangosabb, díjakat is osztó filmfesztivál egyértelműen a francia Riviérán, Cannes-ban tartott seregszemle.
Idén május 12. és 23. között zajlik a fesztivál 79. kiadása, melyen most is lesznek magyar alkotók (érdekes módon mindketten francia kapcsolattal).
A 2015-ben a Saul fiával a cannes-i Nagydíjat, a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Aranyglóbuszt, BAFTA-t és Oscar-díjat is bezsebelő Nemes (Jeles) László a második világháborúban a francia ellenállás tagjaként tevékenykedő Jean Moulin történetét elmesélő életrajzi alkotás, a francia produkcióban készült Moulin rendezőjeként indul az Aranypálmáért, azaz a fődíjért.
A rövidfilmes kategóriában egy viszonylag fiatal magyar alkotó, Krief Zsuszanna rendező képviseli hazánkat, az Adgwa-Ata című, francia kopordukcióban készült 15 perces animációs filmben három, egy „primitív” törzs által elrabolt lány sztorija elevenedik meg. Krief mellett az alkotói csapatból meg kell még említenünk Szende Natalie zeneszerzőt, Lukács Péter Benjámin hangtervezőt, valamint Czakó Judit vágót.
Cannes régóta „kedves” a magyar filmesekhez, évtizedek óta aratunk elismerést, hozunk el díjakat a francia seregszemléről – csak példálózva: Fábri Zoltán Körhintája díjat ugyan nem nyert, de komoly kritikai sikernek bizonyult 1956-ban, 1964-ben Páger Antal kapta meg a legjobb férfi színésznek járó elismerést a Pacsirtában nyújtott alakításáért, 1971-ben Makk Károly rendező kapta a zsűri díját a Szerelemért.
Cannes újra és újra ünnepelt alkotója volt Jancsó Miklós, aki 1972-ben kapta meg a legjobb rendezői díjat a Még kér a népért, később életműdíjjal is elismerték, Törőcsik Mari ugyan a Körhintával lett kedvenc a fesztiválon, de csak 20 évvel később, 1976-ban a Déryné, hol van?-ban nyújtott alakításáért kapta meg a legjobb színésznő díját, 1989-ben Enyedi Ildikó legjobb fiatal alkotóinak járó elismerést, az Arany Kamerát Az én XX. századom című filmjéért, 2014-ben Mundroczó Kornél az egyedi megközelítést, technikát, hangvételt díjazó Un Certain Regard (kb. bizonyos szempont) kategóriában győzedelmeskedett a Fehér istennel, Nemes Jeles sikeréről pedig már feljebb írtunk.
Külön vettük a magyar alkotók számára hagyományosan termékeny rövidfilmes kategóriát. Már 1954-ben sikert ért el Kollányi Ágoston az Akváriummal a Műszaki Nagydíjjal, Jankovics Marcell Küzdőkje 1977-ben pedig az első magyar Aranypálmát jelentette. 1996-ban Szényi Iván a Széllel szerezte meg ugyanezt, 2023-ban pedig Buda Flóra nyerte a kategóriát a 27 című művével.
Kép(ek) forrása:
Nyitókép: Getty Images/Stephane Cardinale - Corbis
Írd be a keresett kifejezést