300 milliárd forintot dobnak az űrből a tengerbe

Jó pár éve lehet tudni, hogy a Nemzetközi Űrállomás (ISS) napjai meg vannak számlálva. 2022 elején közölte a NASA, hogy 2030-ig fogják még karbantartani a Föld körül 408 kilométeres magasságban keringő objektumot, utána azonban lehozzák onnan. Az 1998-ban szolgálatba állított létesítményt pár év múlva a SpaceX szedheti le, a NASA minapi bejelentése szerint,

Szinte felfoghatatlan összegről van szó – bár öt magyar biztosan fel tudja fogni, mennyi pénzt is jelent ez -, de a feladat sem kicsi. Adott ugyanis egy 109 méter hosszú, 73 méter széles építmény a 450 tonnájával és komplex felépítésével. Egyszerűnek hangzana, hogyha belevezetnék a Föld légkörébe, hogy égjen csak el, de mivel nem égne el maradéktalanul, ráadásul az egyes modulok szétválhatnak, fennállna az esélye, hogy még a végén valakire rápottyan valami.

Itt jön képbe a SpaceX, akiknek olyan űrjárművet kell építeniük, mellyel biztonságosan vissza lehet hozni az ISS-t a Földre. Erre a folyamatra valószínűleg három lépésben kerül sor: miután főelemeire bontják az űrállomást, az űrjárművel először a napelemeket és a hűtőegységeket küldik a bolygó felé, majd az egyedi modulokat, végül pedig az ezeket összekötő fő szerkezeti elemet.

A SpaceX Falcon Heavy rakétájának indítása (Kép: Richard Tribou/Orlando Sentinel/Tribune News Service via Getty Images)

Azzal, hogy kisebb darabokra bontják az űrállomást, célzottabban lehet a Föld felé irányítva megszabadulni tőlük. Ami a légkörben nem ég el az elemek közül, az az űrhajótemetőben, a Csendes-óceánban található Nemo-pont környékén végzi. A helyről már korábban írtunk, itt olvashatsz róla:

Life

Kiderült, hová szórják a szemetet az űrhajósok

Minden szárazföldtől távol esik a Nemo-pont. A különleges helyet az elmúlt időszakban speciális feladatokra használták.

Ami a költségeket illeti, a Nemzetközi Űrállomás effajta megsemmisítése még mindig olcsóbb, mint az öregedése miatt egyre drágábbá is váló fenntartása. Jelenleg évente 3,1 milliárd dollárt (1147 milliárd forintot – napi 3,1 milliárd forintot) locsol el rá közösen az Egyesült Államok, Európa, Kanada, Japán és 2028-ig Oroszország is, és ugyan zajlanak a fedélzeten mindenféle kutatások, a helyzet az, hogy tényleg rengeteg pénzt elvisz az ISS.