Pofonegyszerű módszer a városi hőség ellen
A University College London kutatói felfedezték, hogy a városi tetők fehérre vagy fényvisszaverő festékkel való festése lenne a legjobb megoldás a klímaváltozás hozta pokoli hőhullámok elviselésére.
A hőmérséklet emelkedésével és a városok hőcsapdaként még elviselhetetlenebb hellyé változtak, nincs enyhülés éjjel sem, az épületek ontják magukból a meleget. A lakosok légkondicionálóval próbálják enyhíteni a hőséget, de ezzel csak növelik a külső hőmérsékletet, hosszú távon pedig fokozzák a klímaváltozás káros hatásait.
Egy sajtóközlemény szerint, ha a tetők festését városi szinten bevezetnék, az csökkentené a használatban lévő légkondicionáló rendszerek számát, így a kibocsátott meleg levegő mennyisége is csökkenne, valamint kevesebb energia fogyna.
A hidegtetők jobban működnek
A Londoni Egyetemen a kutatók egy 3D-s klímamodellt készítettek Londonról a 2018-as év két legforróbb napja alapján, hogy kiértékeljék a leghatékonyabb hőkezelési rendszert: fehérre festett, ún. hidegtetők, növényekkel teleültetett zöld tetők, napelemek, utcára telepített fás növényzet vagy légkondicionálás.
Hidegtető
A hidegtető (az angol „cool roof” kifejezésből fordítva) olyan tető, amely rendkívül hatékonyan tükrözi vissza a napsugárzást, ugyanakkor infravörös hullámhosszokon is hőenergiát sugároz vissza. Kiemelkedően magas a napfényvisszaverő képességük és magas a hőemissziós képességük.
Mivel a tervezők és dizájnerek jelenleg minden lehetőséget vizsgálnak, a modellben ezeknek a hatásait hasonlították össze.
Számításaik alapját az a feltételezés adta, hogy a klímaberendezések eleve egy Celsius-fokkal megemelik a belváros levegőjének átlaghőmérsékletét, így ehhez mérve keresték a legjobb megoldást. A zöld tetők hatása napközben változó volt, jelentősen ingadozott. 0,5 Celsius-fokkal csökkentették a hőmérsékletet, de éjszaka a szerves anyagokban megrekedt hő miatt a hőmérséklet emelkedett. A lombhullató fák ültetése a város zöldterületein segített kezelni az éjszakai hőséget, de napközben nem hozott bíztató eredményeket, mivel a páratartalom megnőtt.
Minden megoldás hasznos
A napelemek és az utcai növényzet alig változtatott a helyzeten, átlagosan 0,3 Celsius-fokos csökkenést eredményeztek, bár környezetvédelmi szempontból előnyösek. A zöld tetők segítik a vízelvezetést és élőhelyet biztosítanak a vadon élő állatoknak, de kevés hűtő hatásuk van.
Ígéretesen azonban a hidegtetők, a hő elnyelés helyetti visszaverésével kiegyensúlyoznák a belső és külső hőmérsékletet. A külső hőmérsékletet 1,1, sőt egyes területeken akár 2 Celsius-fokkal is csökkenthetnék.
“Átfogóan teszteltünk több módszert, amelyeket nagyvárosok használhatnának az egyre komolyabb hőhullámok hatásainak enyhítésére” – nyilatkozta Dr. Oscar Brousse vezető szerző egy sajtóközleményben.
Zöld tető az Egyesült Államokban, a növényekkel borított lapostetők egyre népszerűbbek. (Fotó: Linda Rosier/NY Daily News Archive via Getty Images)
“Azt találtuk, hogy a hidegtetők nyújtották a legjobb módszert a levegő hőmérsékletének csökkentésére a forró napokon. Más módszereknek különböző fontos hasznos hatásai voltak, de egyik sem tudta a kültéri városi hőt közel ugyanolyan mértékben csökkenteni.”
A londoni egyetem ezen tanulmánya egy városi szintű kezdeményezés támogatása érdekében vizsgálta a különböző módszerek valós előnyeit. “Eredményeink inkább provokatívak, mint véglegesek” – mondta Lucibella az Interesting Engineering weboldalnak, “feltételesek a modellre és az általunk választott időszakra vonatkozóan.” Tehát ennek a korántsem átfogó kísérletnek eredményei inkább vitaindítónak számítanak, a lényeg, hogy tenni kell valamit, méghozzá gyorsan, különben Európa városai nyáron fortyogó betonkatlanná változnak.
Forrás:
Interesting Engineering
Kép(ek) forrása:
nyitókép: imamember/Getty Images
Írd be a keresett kifejezést