A Perseidák az egyik legismertebb meteorraj, amely fényes és sűrű csillaghullást produkál a Föld légkörében. Ezeket a hullócsillagokat Szent Lőrinc könnyeinek is nevezik, és kínai csillagászok már i.sz. 36-ban készítettek róla feljegyzéseket.
A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű Swift-Tuttle üstökös, és ahogy az objektum halad, apró darabkák válnak le róla, amikor pedig a Föld találkozik a törmeléksávval, a légkörbe belépő “szemcsék” hullócsillagokká válnak. A Föld minden év júliusa és szeptembere között találkozik a Swift-Tuttle törmelékeivel.
De már a hétvégén, illetve a csúcspont után is láthatunk meteorokat, csak nem olyan sűrűn. A köztudatban emiatt augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A raj sok kis szemcséből áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszínt nem érik el.
Az i.sz. II. században a görögül beszélő, de római csillagász, Ptolemaiosz azt feltételezte, hogy ezek a jelenségek annak az eredményei, hogy az égi istenek bánattal szívükben tekintettek le a földi halandókra. A megannyi fájdalmat, kínt, melyeket az emberek egymásnak okoztak, és melyek miatt könny szökött a szemükbe, azonosították a hullócsillagokkal. Az emberek ezután a fényes tünemények feltünésekor mindig kívántak valamit, hiszen úgy vélték, ha együttérzésből megsiratják a gyarló emberi létet, az égi lények biztosan figyelmesebbek, előzékenyebbek, megbocsátóbbak is.
Az 1830-as években a keleti és ókori spiritualitás népszerűsödésével (orientalizmus) a kívánságos szokás is felerősödött. Akkoriban úgy gondolták, hogy egy meteor látványa az ígéret és a jó szerencse jele. A legelterjedtebb nézet szerint erős pénzenergiákat manifesztálhattak egy-egy meteorral, így amint elsuhant egy hullócsillag az égen, háromszor elsuttogták, hogy „pénz“, reményeik szerint ezzel “bevonzva” az anyagi jólétet. Forrás: Refresher
A meteorok láthatósága nagyban függ a holdciklustól, az időjárástól és a fényszennyezéstől. A zavartalan észleléshez érdemes olyan napot választani, amikor sötét és tiszta az égbolt, elvonulni a mesterséges fényforrásoktól. Legyünk türelmesek, mert a NASA szakemberei szerint körülbelül 45 percet kell várni, hogy a szemünk teljesen hozzászokjon a sötéthez. A hullócsillagok az égbolt bármely részén felbukkanhatnak, de megfigyelésükhöz nincs szükség távcsőre.
Ilyesmire számíthatunk:
A Perseida-meteorok elképesztő, 212 000 kilométer/órás sebességgel utaznak. Ez ötszázszor gyorsabb, mint a világ leggyorsabb autói, például a Bugatti Chiron, amelynek végsebessége 420 km/óra. Ilyen sebességnél még egy porszem is élénk fénycsíkot hagy maga után, amikor ütközik a Föld légkörével. Hőmérsékletük 1600 és 5500 Celsius-fok között van, miközben átszáguldanak az égen.
A Perseidák nem jelentenek veszélyt a Földre. A legtöbbjük 80 kilométerrel a bolygónk felszíne felett ég el, azonban a Föld körül keringő eszközök, űrhajók és a Nemzetközi Űrállomás számára problémát okozhatnak, ilyen tempónál (lendületnél) a mikrometeorok is súlyos károkat okozhatnak.