Egyre népszerűbb kihagyni a reggeli érkezést
Az elmúlt év egészséges életmóddal, diétákkal kapcsolatos hírei az időszakos böjtöléstől voltak hangosak. A téma a legnagyobb tömegeket elérő podcasten, tévéműsoron, életmóddal foglalkozó weboldalon körbefutott már, a legismertebb a 16-8 órás felosztás, ami azt jelenti, hogy 16 óráig koplalunk, és csak a maradék 8 órában eszünk – ezt alkalmazva kimarad a reggeli a napi három étkezésből.
A módszer rém egyszerű, a kihagyott étkezéssel a fogyni vágyók csökkenthetik a kalóriabevitelt, és ezzel fogyást érhetnek el vagy javíthatják az anyagcseréjüket. Emellett más jótékony hatást is tulajdonítanak a módszernek, a böjtölés mellett érvelő tudósok szerint javíthatja a hormonális egyensúlyt, segítheti a mikrobiom helyreállítását, sőt a betegségek kezelését és megelőzését is.
A The Guardian oldalán megjelent cikkben azonban dr. Emily Leeming, a King’s College London dietetikusa óvatosságra int: “Bár sokan esküsznek rá, hogy a reggeli kihagyása segít a fogyásban, a kutatási eredmények ellentmondóak. A rövidebb étkezési időablak valóban összefügghet az alacsonyabb testtömegindexszel (BMI), de ennek hatása főleg akkor érvényesül, ha a böjtidőszak az esti órákra esik, nem pedig a reggeli időszakra.”
fotó: NDStock/getty images
Más szóval: korán enni és korán befejezni a napi étkezéseket jobban támogatja a természetes emésztési ritmusunkat, mint a reggel elhúzódó éhség.
Több tanulmány – például a Journal of the Academy of Nutrition and Dietetics és a Public Health Nutrition folyóiratokban publikált kutatások – kimutatta, hogy azok, akik kihagyják a reggelit, általában kevesebb rostot, vitamint és ásványi anyagot visznek be a nap során.
Nem való mindenkinek
Leeming így fogalmaz: „Eszünkbe jutna valaha, hogy reggeli nélkül küldjünk egy gyereket iskolába? Miért változik ez meg felnőttkorban? Azt szeretnénk, hogy magas és tartós legyen az energiaszintünk” Az angol szakértő szerint ahelyett, hogy kerülnénk a reggelit, próbáljuk magas rost- és fehérjetartalmú étellel indítani a napot, amelyet lassan és tudatosan fogyasztunk el. Szerinte ez kevesebb sóvárgáshoz és energiaingadozáshoz vezet a nap folyamán.
Tavaly a Magyar Dietetikusok Országos szövetsége (MDOSZ) is kiadta hivatalos állásfoglalását az időszakos böjtölésről. A közleményük szerint “az eddigi eredmények arra utalnak, hogy az különböző időszakos böjtök 8-12 hét alatt enyhe vagy mérsékelt testtömegcsökkenést (3-8%-os csökkenés a kiindulási értékhez képest) eredményeznek. Ez a mértékű fogyás megegyezik a hagyományos dietoterápiás megközelítésekkel (a napi összes energiabevitel korlátozása) elért fogyással” – vagyis az általánosan tudatos étkezés és a csökkentett energiabevitel is ugyanolyan hatékony lehet, mint a böjtölés.
Az időszakos böjtölés számos előnyét az MDOSZ szerint eddig vagy kis mintás és igen rövid követési idejű kísérletekkel igyekeztek igazolni, vagy olyan kutatásokkal, amelyekben rágcsálókat vizsgáltak.
A fogyásban időszakosan alkalmazva (8-12 hét) az MDOSZ állásfoglalása szerint is segíthet az ilyen jellegű böjt. A hosszú távú egészségmegőrzés szempontjából azonban a mediterrán étrend bizonyítottan hatékonyabb, és ezzel is megvalósítható az egészséges testtömeg fenntartásához szükséges energiabevitel, amellett, hogy ízletes, változatos az összetétele, és alkalmazása nem jár drasztikus korlátozásokkal.
Forrás:
The Guardian
Kép(ek) forrása:
Nyitókép: lacaosa/getty Images
Írd be a keresett kifejezést