Style Takács Norman 2025. 02. 14.

A whisky nem egészen az, amit eddig hittél

Miben áll a limitált kiadású whiskyk varázsa? Ezt próbáltuk megfejteni, amikor hazánkba érkezett kétüvegnyi nedűből kostoltunk a Noble Nectars jóvoltából.

Számomra, aki szódával és mindenféle szénsavas üdítőitalokkal felütött Jim Beam-es és Johnnie Walker-es “koktélokkal” a kézben rúgtam be… a nagybetűs élet kapuját, és még véletlenül sem tetszeleghetek valami hatalmas égetettszesz-szakértő és whiskysommelier szerepében, egy ilyen kóstolón részt venni olyan élmény , mint kiugrott katolikusként bezuhanni a pápa által celebrált szentmisére. Ám nemrég ellátogattam a Noble Nectars január végén megrendezett, szuperlimitált Vintage Single Cask whiskyket felvonultató kóstolójára, a Déli pályaudvar melletti Mateo’s Drink Barba. Nem véletlen a fenti párhuzam, hisz az eseményt még az exkluzivitás miatt szükséges és szándékoltan alacsony résztvevőszám indokolta oldottabb, társasági hangulat ellenére is az a fajta áhítattal teli, emelkedett, szakrális atmoszféra járta át, mely leggyakrabban a vallási szertartások sajátja.

És igen, ahogy bármely gótikus templom falai között, a Mateo’s Drink Bar hátsó helyiségében is egy magasztos, verbalitáson túli utazáson vehettünk részt, ahogy pohárról pohárra haladtunk, elidőztünk egy-egy alkoholgőzös állomáson, vagy visszatértünk a korábbi, már megváltozott légkörű helyszínekre, hogy az új megismerések élményével gazdagodva elevenítsük fel a korábbi tapasztalásokat.

Itt nem áll fenn a “félig üres, félig tele pohár” dilemmája. (A szerző fotója)

Természetesen a polgárpukkasztásra és kissé teátrális gesztusokra hajlamos énem nem átallott még a kóstoló előtt betérni egy boltba, hogy egy doboz kóla megvásárlásával lehetőséget biztosítsak magamnak az eseményt is felütni, és meg kell vallanom, amikor a 184 500 forintos, 28 éves Chapter 7 Tobermory párlat került elénk, melyből csak 216 palack készült, és csak kettő jutott belőle Magyarországre, azok is az ülőhelyem 20 méteres körzetébe, na ott megfordult a fejemben, hogy az utolsó félujjnyi nedűt megbolondítom egy kis Pepsivel, de hezitáltam. Persze, kell egy kis blaszfémia, és az ilyen, kitiltás terhe mellett megvalósítható performanszok aztán kellemesen simogatják a magyar olvasó mindenféle protesthuncutságokra fogékony szürkeállományát, de valahogy nem vitt rá a lélek. Mert ahogy Karinthy is írta, a humorban nem ismerek tréfát.

Mondanom sem kell, nehéz egy ilyen whiskykóstoló alkalmat átélhetően elmesélni, hisz még a legérzékletesebb leírás is elégtelennek bizonyul ( az építészetet sem lehet eltáncolni, ugye), a nagyérdemű pedig nem lát mást, csak hat üveget olyan nevekkel, mint az Asta Morris vagy az Adelphi, hat pohárkát, bennük a löttyenetnyi, 2 cl sárgás folyadékkal, amit egy PPT-prezentáció és némi sós kenyérrudacska társaságában úgy két és fél óra alatt elkortyolgat az ember, és az avatatlan szemlélőben jó eséllyel fel-felhorkan a proletáros dac, amikor meghallja a “testes, tölgyfahordós aromát”, a “komplex, virágos ízvilágot” vagy az “enyhén diós, csokoládés lecsengést”, és már szinte nyúlna az után a doboz kóla után, hogy na, csak azért is!

Már csak az a prémiumkategóriás, limitált kiadású Pepsi hiányzik a képről. (A szerző fotója)

Aztán amikor ott ülsz az üres poharat szorongatva, úgy kapaszkodva belé, mintha csak az életed múlna rajta, majd orrodhoz emelve hosszan szagolgatod a benne maradt különlegeség páráját, azt a gyenge kis harmatot, ami a hűs üvegfelületre kiült, akkor megérted, hogy az ízek és szagok birodalma, mely távolról csupán vékony résnek tűnik, közelről egy teljesen ismeretlen, elemi, saját lényegünkhöz vezető szférára nyílik.

A mai médiatermékeken pallérozódott olvasó persze rosszabbul viseli az efféle dagályos, kissé talán patetikus hangnemet, mint azt a nyelvezetet, amit meg a nyomdafesték nem tűr, de itt messzemenőkig indokolt az irodalmi stílus, hisz maga a pohárban lévő, borostyános szesz is folyékony költészet, ódzkodjon bármennyire az ilyen nagy szavaktól a gumiabroncsból és cipőtalpból főzött kerítésszaggató pálinkákon edzett nyelvünk. Ám térjünk vissza kicsit a földre…

Meginni valamit valamiért

A fogyasztói szokásokat vizsgáló NielsenIQ vállalat adatai szerint Magyarországon 2020 decembere és 2021 novembere között a whiskyfogyasztás növekedése meghaladta a szeszesital-kategóriák átlagát, 18 és fél milliárd forintos forgalmat érve el, mely 21 százalékos emelkedést jelent. Ez természetesen betudható a Covid következményének is, mikor a halandóságával szembesülő nyugati ember a virtualitásba és a soha véget nem érő másnaposságba menekült az elviselhetetlen valóság elől, de ezzel együtt is tény, hogy hazánkban is nő a kereslet ez iránt a csodás nedű iránt: ha már a kétmillió alkoholista országa vagyunk, legalább legyünk stílusosak!

„Ahogy a minőségi borok kóstolása és a fine dining is egyre népszerűbb, úgy fordul a gasztronómia örömeire fogékony emberek figyelme az általánosan elérhető prémiumwhiskyktől a limitált kiadások, a független palackozók felé” – fejti ki Gerencsér László, a Noble Nectars és a Budapest Whisky Társaság társalapítója arra a kérdésre válaszul, hogy milyennek látja a hazai whiskyszcénát. „Azt szoktam mondani, hogy aki volt már prémiumwhisky-kóstolón, és többet szeretne, annak érdemes eljönnie hozzánk. A limitált kiadások világa természetesen mindig is niche piac marad, nincs mindenkiben meg az igény rá, és ez így van jól.”

Ivós játékra azért megmarad a Sétáló Jancsi! (kép: SimpleImages via Getty Images)

A Noble Nectars tehát élményeket kínál, gondosan kiválasztott, független palackozók egyedi párlatain kereszül. A névválasztásból sugárzó hozzáértés és szolid elegancia ezúttal nem csupán marketingfogás, ott van mögötte fedezetnek a négy alapítótag minden szenvedélye és szakértelme: nem csak az általuk felkutatott és prezentált whiskyk, hanem bennfentes ismereteiken keresztül is igyekeznek bevezetni az érdeklődőket ebbe a nehezen hozzáférhető világba.

Kóstolás kezdőknek

„Ha a legjobb illatokra és ízekre vágyunk, akkor érdemes pár szabályt betartani. A whiskyt a legjobb szobahőmérsékleten kóstolni, ilyenkor tudjuk a legintenzívebben érzékelni az illatokat és az ízeket” – magyarázza Gerencsér, aki első limitált kiadású palackját feleségétől kapta ajándékba. Szerelem volt első kortyra. „A whisky kitöltése után ajánlatos 10-15 percet pihenni hagyni az italt, hogy ki tudjon nyílni a pohárban. És még egy tipp: az általunk forgalmazott whiskyk általában hordóerősségűek, tehát nincsenek vízzel hígítva, mint az általánosan elérhető whiskyk. Ezért érdemes a pohárban pár csepp szobahőmérsékletű vízzel felhígítani őket. Így még jobban ki tudnak nyílni, több arcukat tudják megmutatni.”

Kóstolóikra elsősorban azokat várják, akik nagyra értékelik a minőséget és az egyediséget, és többre van igényük, mint amit a tömegtermeléssel készített italokkal ki lehetne elégíteni, akik szeretnének kicsit bepillantani a kulisszák mögé, hogy felfedezzék ezt a színes és izgalmas területet. A következő ilyen alkalom március hetedikén esedékes, és a helyek korlátozott száma miatt nem árt sietni a foglalással.

Nem pont erre a whisky-kólára gondoltam… (kép: 400tmax via Getty Images)

„Az illatok és ízek érzékelése áll a legerősebb kapcsolatban az emlékeinkkel, az érzelmeinkkel. Ezért okoz olyan nagy örömöt egy finom étel, ezért juttatja eszünkbe egy illat a nagymamánk konyháját. Ha egy high-end étteremben vacsorázunk a párunkkal, akkor ma már könnyen szaladhat a számla százezer forint környékére, vagy afölé. Egy üveg kiváló whiskyt nem fogunk meginni egy este alatt, hosszú ideig örömet okoz majd. Persze nem mindenki engedheti meg magának, hogy akár százezer forintot is elköltsön egy palackra, és nincs is erre feltétlenül szükség. Már a harmincezer forintos árkategóriában is rendkívüli minőségű whiskyket lehet találni – ha az ember tudja, hogy hol keresse. Ebben szeretnénk segíteni.”

Ajánlott figyelemmel kísérni a Noble Nectars webshopjának kínálatát: a napokban érkezett, szuperlimitált kiadású The Single Cask Company 2010-es Bunnahabhainje mellett (melyből összesen 87-et palackoztak) várhatóan idén márciusban kezdik értékesíteni egy hasonlóan alacsony palackszámú tételüket, melyből csupán 149 üveggel készült. Pontosabb információink egyelőre nincsenek róla, de a gyűjtők és az égetett szeszes italok iránt érdeklődők mindenképp tartsák nyitva a szemüket, és csukva a pénztárcájukat, mert előreláthatólag ez nem lesz egy olcsó mulatság!