
Minden bizonnyal a velencei karnevál a világ legismertebb farsangi eseménysorozata, de épp emiatt tömegeket is vonz az olasz helyszínre. Ha valaki hasonló, de kevésbé közhelyes élményt keresne, akár a szomszédban is találhat ilyet.
A horvátországi karneválok nem csupán látványos felvonulások, ezek az ünnepek betekintést engednek az ország kulturális örökségébe és vendégszeretetébe is. A látogatók élvezhetik a helyi gasztronómia különlegességeit, megismerhetik a hagyományos népi zenét és táncokat, valamint aktív részesei lehetnek egy igazán magával ragadó ünnepi hangulatnak.
A rijekai karnevál nemzetközi hírnévnek örvend, Európa egyik legnagyobb farsangi eseményeként tartják számon. A fesztivál január végétől március elejéig tart, Kvarner régió legnagyobb városát a hagyomány, a vidámság és a szatíra színterévé varázsolja.
A mulatság hivatalosan akkor veszi kezdetét, amikor Rijeka polgármestere jelképesen átadja a város kulcsait Sandi mesternek. Ettől a pillanattól kezdve pedig az egész város a képzelet és a valóság különleges elegyének ritmusában pezsdül fel. A karnevál fénypontja a látványos felvonulás, amely során színpompás maskarába öltözött társulatok, óriásbábuk és zenekarok töltik meg a várost. A hagyományőrző programoktól a modern popkultúra elemeiig mindent megtalálható itt.
Itt a látogatók nemcsak nézők lehetnek, hanem aktív résztvevői is a felvonulásnak. A város ilyenkor egy hatalmas szabadtéri színpaddá változik, ahol minden sarkon zene, tánc és vidámság várja az érkezőket. A nagy finálé a március 2-ára tervezett óriási karneváli felvonulás.
Samobor városa februárban egy mesebeli karneváli forgataggá változik, ez a második legnagyobb karnevál a rijekai után, ami a Zágrábtól nyugatra fekvő festői történelmi kisváros egyik jelképének számít. A 19. század óta folyamatosan megrendezik február második felében.
A karnevál központi alakja Fašnik herceg, akinek bábuja hamvazószerdát megelőzően, húshagyókedden máglyára kerül. A samobori karnevál különlegessége a Sraka nevű szatirikus újság, amelyet az esemény ideje alatt adnak ki, valamint a karnevál lebonyolításában részt vevő figurák, mint a Bíró, az Ügyvéd és Sraka hercegnő.
A színes maszkok és jelmezek mellett a rendezvényt számos szórakoztató program és gazdag gasztronómiai kínálat kíséri, amelynek köszönhetően Samobor egész februárban a zágrábi lakosok és a vendégek fő úti céljává válik. A samobori karnevál ideális választás azok számára, akik egy családbarát, szórakoztató eseményre vágynak.
Távol a világ zajától és a turisták tömegétől. Lastovo a legtávolabbi lakott sziget Horvátországban, és évszázados tradíciókra épülő farsangi hagyományát, a pokladot mindössze 700 mai lakos ünnepli, még mindig figyelemre méltó szeretettel és erővel. A lastovói Ppoklad karnevál az egyik legrégebbi hagyomány Horvátországban és Európában, több mint 500 éves múltra tekint vissza.
A legenda szerint, amikor a katalánok megtámadták Lastovo szomszédos szigetét, Korčulát, egyik emberüket Lastovóba küldték, hogy figyelmeztesse a szigetlakókat és ultimátumot adjon nekik: adják fel harc nélkül, vagy viseljék a következményeket. A szigetlakók nem akartak engedelmeskedni, ezért Istenhez fordultak, és kegyelemért imádkoztak. Meglepő módon imáik meghallgatásra találtak.
A semmiből egy hatalmas vihar elpusztította az összes katalán hajót, Lastovo megmenekült. Győzelmük megünneplésére a lastovóiak elfogták a katalán hírnököt, és úgy döntöttek, hogy bolondot csinálnak belőle: egy szamáron felvonultatták a falun keresztül, és a falu felső és alsó vége közé kötött kötélre erősítették, hogy leengedjék.
A farsanghoz kötődő ünnepségek január 17-én, Nagy Szent Antal ünnepén kezdődnek, és az események hamvazószerdai csúcspontján, az események újrajátszásával érnek véget.