Life Támogatott tartalom 2025. 06. 03.

Így mar szét belülről az ideg

Ha valakit tartósan ér stressz, akkor nemcsak mentálisan, hanem testileg is kimerülve érezheti magát. Ennek azonban komoly következményei lehetnek.

Krónikus stresszről akkor beszélhetünk tudományos értelemben, ha hetekig vagy hónapokig fennáll egy kellemetlen, idegőrlő helyzet. Jellemzője, hogy folyamatos feszültséget okoz, nincs lehetőség a regenerálódásra. Gyakran járhat testi tünetekkel is, mint például fej- vagy gyomorfájással, de alvászavarokat, továbbá szív- és érrendszeri panaszokat is okozhat.

Az, hogy a tartós stressz testi tüneteket is produkálhat, egyáltalán nem a véletlen műve. Sokáig két fő agyi stresszmechanizmus volt ismert, amelyek elindításáért a hipotalamuszban található idegsejtek jól körülírható csoportja felelős. Az egyik egy hormonális út, amely a véráramon keresztül a mellékveséből szabadít fel hormonokat a stresszhatás után, másodperceken belül. A másik pedig egy idegi út, amely még gyorsabban jön létre, és ennek köszönhetően a másodperc tört része alatt közvetlen ideig összeköttetés alakul ki a viselkedésünket döntően meghatározó, úgynevezett prefrontális kéreg felé.

Újszerű felfedezés

A Semmelweis Egyetem kutatói 2018-ban felfedeztek egy harmadik utat. Az intézmény Kísérletes Neuroanatómiai és Fejlődésbiológiai Csoportjának munkatársai megállapították, hogy az említett idegsejtek egy harmadik úton is képesek stresszreakciót kiváltani, aminek hatása jóval később, ámde tartósan jelentkezik. Ez azonban az agyvízen keresztül megy végbe, vagyis talán mégis igaz a mondás, amikor stresszhelyzetben azt mondja valaki, hogy „felforr az agyvize”. Ezáltal egy magasabb reakciókészségű idegrendszeri állapot alakul ki.

Az, hogy a tartós stressz képes betegségeket okozni, már nagyon régóta ismert a tudomány képviselői előtt. Az ilyen jellegű eseteket pszichofizikai betegségeknek nevezik. Hogyan lehetséges mindez? Azoknak a fiziológiai változásoknak, amikkel a test válaszol a stresszkeltő eseményekre, közvetlen negatív hatásuk lehet az egészségre, amennyiben a reakció hosszú időn át fennmarad.

Ennek az az egyszerű oka, hogy a szimpatikus vagy az adrenokortikális idegrendszer hosszú időn át tartó túlzott izgalma károsíthatja az artériákat és a belső szerveket. Ennek következtében idővel például szívkoszorúér-betegség léphet fel, mivel beszűkülhetnek vagy teljesen elzáródhatnak azok az erek, amik a szívizmokat látják el. Ennek együttes velejárója, hogy csökken vagy megszűnik a szív egyes területeinek oxigén- és tápanyagellátása, ami pedig szívinfarktushoz vezethet.

Csökkenő ellenálló képesség

Különböző kutatási területekről származó adatok szerint a stressz gyengítheti az immunrendszert is. Már 1991-ben sikerült igazolnia három kutatónak (Cohen, Tyrel és Smith), hogy tartós stressz esetén könnyebben megfázhatunk. A vizsgálatban nátha vírussal fertőzték meg az önkénteseket, de csak a legmagasabb stressz-szinten lévő egyéneknél alakult ki valóban nátha. Mindez nem csoda, hiszen az idegrendszernek és az immunrendszernek számos anatómiai és élettani kapcsolata van.

A stressz hatására a kortizol szintje is megemelkedhet, ami hosszú távon negatív hatással lehet az anyagcserére, és súlygyarapodást idézhet elő. Közvetve pedig hozzájárulhat a cukorbetegség kialakuláshoz. A krónikus stresszt elszenvedők mindemellett gyakrabban számolnak be gyomorfájdalmakról, savas refluxról, valamint irritábilis bél szindrómáról (IBS).

Van valami, amiben a kutatók egyetértenek. A stressz hatásainak csökkentésével, például relaxációval jelentős mértékben javítható az immunműködés. Persze, ténylegesen a krónikus stresszt kiváltó tényezők megszüntetése lenne a legjobb. El kell ismerni azonban, hogy a félelmeket nagyon nehéz kioltani. Az emberek bizonyos helyzetektől akkor is félnek, ha már nem érvényes a korábbi összefüggés, és mivel állandóak kerülik az ilyen helyzeteket, ezért sohasem tudják megkérdőjelezni félelmeik megalapozottságát.

A cél mégis az, hogy „kifésüljük” összekócolt idegszálainkat, hogy aztán minél őszintébb lehessen a mosolyunk, ha egy barátunk a hogylétünk felől érdeklődik.

HIRDETÉS

Feszültség? Alvászavar? – Sedacur forte

A Sedacur forte a valeriána, komló és citromfű kivonatát tartalmazó, vény nélkül kapható gyógyszer, amely napközben oldja a feszültséget, este segíti az elalvást és a nyugodt éjszakai pihenést. Klinikailag igazolt hatású. Nappal nem álmosít, nincs negatív hatással az autóvezetésre és nem befolyásolja a koncentrációt sem. 30 és 60 szemes kiszerelésben is elérhető.