
A Föld nemesfémkészletének 99,9 százaléka több száz kilométer mélyen rejtőzik, csapdába esve a bolygó olvadt magjában. És ha a távolság önmagában nem tenné elég nehézzé a hozzáférést, még sok tonnányi kőzet is elválaszt minket az ércforrásoktól. Szerencsére a Föld “segít” nekünk: egy új, a Nature folyóiratban megjelent tanulmány szerint a Föld magja “szivárogtatja” az aranyat.
De ne szaladjunk ennyire előre – nem aranyszökőkutak törnek fel a földből, mint egy mesében.
A kutatók azonban valóban bizonyítékot találtak arra, hogy a nemesfémek a Föld magjából szivárognak fel a köpenybe.
A maggal ellentétben a köpeny túlnyomórészt szilárd, és a Föld térfogatának 84 százalékát teszi ki, tehát elég vaskos réteg, mégis létezik átjárás. „Amikor megérkeztek az első eredmények, szó szerint aranyat találtunk” – mondta a tanulmány első szerzője, Nils Messling a sajtóközleményben. „Az adataink megerősítették, hogy a magból származó anyag – köztük arany és más nemesfémek – valóban szivárognak a Föld felső köpenyébe.”
Erre a Hawaiin gyűjtött vulkáni kőzetmintákban felfedezett ruténium izotópjaiból következtettek. Új vizsgálati eljárással kimutatták: a nemesfém valószínűleg a mag és a köpeny határán keletkezett.
A tanulmány szerint a Föld magjának 4,5 milliárd évvel ezelőtti kialakulásakor a ruténium egy másik forrásból származott, mint az “készlet”, ami természetesen előfordul a köpenyben. A különbségek az anyag izotópjai között rendkívül kicsi, korábban gyakorlatilag kimutathatatlanok volt.
A felfedezés azt sugallja, hogy a mag a vártnál kevésbé elszigetelt, a korábban elérhetetlennek gondolt anyagok pedig vulkánkitörésekkel a felszínre bukkanhatnak. A szakértők szerint a ruténium különböző formái új jelzőként szolgálhatnak a mag és a köpeny közötti kölcsönhatás további vizsgálatához. A jövőt illetően a kutatók szerint még sok kérdés vár megválaszolásra – különösen a szivárgás időbeli lefolyását tekintve.