Ezzel tölti majd ideje javát az űrben Kapu Tibor
Kapu Tibor már az ISS fedélzetén tartózkodik, és az űrállomás körülményeihez hozzászokva elkezdi a küldetés tudományos programját. Az Axiom-4 misszó Magyarország számára megnyithatja az utat a globális űrkutatási, tudományos megfigyelésekbe. A tudományos programba bekerült az űrutazás során fellépő egészségügyi – kardiovaszkuláris és egyensúlyszervi – problémák telemedicinás kísérlete és egy nanoszálalapú szemészeti gyógyszerformuláció alkalmazásának vizsgálata is mikrogravitációs körülmények között.
A TESH (Telemetry System of Space Health – Telemetriai Rendszer az Űregészségügyért) elnevezésű projekt célja az űrutazás során fellépő egészségügyi problémák vizsgálata. Ez egy multimodális, nem invazív telemedicinás kísérlet, amely elsősorban a korai kardiovaszkuláris és neurovesztibuláris változásokra összpontosít az űrrepülés során – ismertette dr. Nagy Klaudia Vivien, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika docense, akkreditált űrorvos.
Kapu Tibor már a fedélzeten tartózkodik. Fotó: Axiom Space
A vizsgálat során az alanyok egy speciális okospólót viselnek, amely folyamatosan rögzíti a szívritmust (EKG), a légzést, a testhőmérsékletet, a mozgást és a szívfrekvencia-variabilitást. Ezen felül 24 órás vérnyomásmérő, a szív és az erek ultrahangvizsgálata, videós egyensúlyvizsgálatok és szemfenéki képalkotás is részét képezi a tudományos kutatásnak.
A projekt által tanulmányozott jelenségek nemcsak az űrutazás során jelentkeznek, hanem az öregedés folyamán is hasonló változások figyelhetők meg. Így az űrkutatásban kifejlesztett telemedicinális eszköz alkalmas lehet földi használatra is, mely lehetővé teszi a betegek távmonitorozását, a kórállapotok korai felismerését és jelzését az egészségügyi személyzet számára.
Dr. Nagy Klaudia Vivien hangsúlyozta: az eredmények nemcsak az űrhajósok egészségvédelmét szolgálják, de hozzájárulhatnak a klinikai orvoslás és diagnosztika fejlődéséhez is.
A szem gyógyítása az űrben
A másik kísérlet az END-SANS, amely egy új, mesterséges nanoszálas anyaggal történő gyógyszeralkalmazási módszer megvalósíthatóságát vizsgálja. Ha sikeres az aktív hatóanyag nélküli teszt, a későbbiekben célzott, szemészeti terápiák fejlesztésére nyílhat lehetőség az űrben és a földi orvoslásban egyaránt.
Mikrogravitációs környezetben ugyanis megváltozik a véráramlás és a nyirokkeringés, ami ödémát okozhat a szemben és az agyban is. Többféle szemészeti problémát okoz a megváltozott keringés, az egyik legjellemzőbb, hogy megváltozik a szemgolyó fénytörése, lényegében távollátás (hypermetropia) alakul ki, ami nehezíti a műszerek kezelését is, illetve a szemfenéken képződhet ödéma. Ez utóbbit egy nepafenak hatóanyagú szemcseppel rutinszerűen kezelik a szemészek, az űrben azonban nem lehet a hagyományos módon, cseppentéssel bejuttatni a hatóanyagot a szembe.
Lehet gyakorlati haszna
A kutatás célja az volt, hogy létrehozzanak egy olyan polimeralapú, nanoméretű szálakból álló egységet, ami a szem felületén feloldódik, nem toxikus és képes a megfelelő gyógyszerhatóanyagokat becsapdázni, majd a kívánt hatás helyén leadni azt.
Ezt az eszközt az alsó szemhéjat lehúzva, egy kontaktlencséhez hasonlóan kell behelyezni. Rövid ideig okoz enyhe idegentest érzést – de könnyezést a hagyományos szemcseppekkel ellentétben például nem, mivel a polimerszálhoz adott segédanyag biztosítja a szem felszínéhez tapadást, illetve gyorsítja a könnyfilmmel való integrálódást – majd feloldódik a szem felületén, és lokálisan felszívódik.
A professzorok szerint hosszabb távon számos rutin szemészeti beavatkozásnál és kezelésnél szóba jöhet a nanoszálas inzert a gyógyszerhatóanyagok – például a fájdalomcsillapítók, pupillatágító vagy gyulladáscsökkentő szemcseppek – bejuttatására alkalmas, fájdalommentes eszközként.
Navigációs eszközök vizsgálata
A HUNOR IMU-DRS (IMU – Dead Reckoning in Space) kísérlete során a navigációt vizsgálják a súlytalanságban, kizárólag gyorsulásmérő és giroszkóp szenzorok által szolgáltatott adatok alapján. Mivel a mérőeszközöket földi gravitációs körülmények között gyártják és tesztelik, ezért a navigáción túl a programban nagy jelentősége van annak, hogy az adatokat szolgáltató szenzorok súlytalanságban tanúsított viselkedését jellemezhessék. A súlytalanság előnye a földfelszíni körülményekhez képest, hogy a gravitáció által okozott látens gyorsulást nem kell kiszűrni a mérésekből, a műszerek valódi gyorsulást mutatnak, ez pedig nagyban segíti a pontosabb navigációt.
A projekt közvetlen hasznossága az űreszközök rövid és középtávú tájékozódásában lehet segítségünkre, illetve a Nemzetközi Űrállomás segítségére. A kutatás folytatásaként egy miniatűr űrdrónt szeretnének felküldeni, amely képes kézi és automata irányításra is. Ezek a drónok az űrállomás körüli karbantartási munkálatok felderítésében és elvégzésében nyújthatnak segítséget.
Forrás:
HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat, Semmelweis Egyetem
Kép(ek) forrása:
Nyitókép: Foto Olimpik/NurPhoto via Getty Images
Írd be a keresett kifejezést