Ezekre a helyekre kell menekülni, ha eljön a világvége

Világunk tele van veszélyekkel, melyet hol jobban, hol kevésbé érzünk a nyakunkban lihegni. A hidegháború idején például a két ellentétes blokkban az atomháború miatt paráztak az emberek, az Egyesült Államokban sorra épültek a bunkerek, ahová egy nukleáris katasztrófa esetén elbújhatott volna a lakosság egy része.

Prepperek mind a mai napig élnek köztünk, gyűjtögetnek, építkeznek, hogy őket ne érje meglepetés, ha valami nagy esemény elsöpörné a ma ismert emberi életet a Föld színéről. A túlélési esélyeket persze nagyban befolyásolja az is, hogy hol ér bennünket a pusztító csapás.

Új-zélandi kutatók nemrég ezt a kérdéskört vizsgálták, leginkább arra kihegyezve az egészet, hogy mely területeken élhető túl a legnagyobb eséllyel egy, az egész világra hatással lévő nukleáris tél. A Risk Analysis tudományos publikációja szerint az ASRS, vagyis a hirtelen napfénycsökkenési forgatókönyvek megvalósulása esetén a Csendes-óceán déli részein lennének a legjobb esélyeink.

A szerzők szerint egészen konkrétan Új-Zéland, Ausztrália, Vanuatu és a Salamon-szigetek lehetnének az emberiség mentsvárai, illetve új bölcsői, ezeken felül pedig még Izland jelenthetne biztosabb menedéket. Magyarázatuk szerint ezek a szigetországok a legideálisabbak mezőgazdasági, kereskedelmi és energiaszempontból együttesen, a három tényező mixe pedig maximalizálja a túlélési esélyeket. Hozzátették emellett, hogy azért lennének foltok a világtérképen túlélőkkel még a legsúlyosabb ASRS-forgatókönyvek esetén is.

A tanulmány szerint Ausztráliában jobb eséllyel élhetünk túl

A déli féltekén található országok túlsúlya nem véletlen: ezek vannak a legmesszebb az ilyen események potenciális kialakulási gócpontjaitól, az atomhatalmak ugyanis mind az északi féltekén találhatóak. Közülük is Ausztrália az, amely méreteinél fogva jókora túlélési esélyt tartogatja az atomkatasztrófa idejére, és a szimulációk szerint a nukleáris télben is képes lenne elég élelmet termelni.

Nick Wilson, a tanulmányt jegyző professzor a Guardiannak leszögezte, hogy mindezt azért nem kell túlélési leckének venni, vannak ugyanis olyan tényezők is, melyek mind Ausztrália, mind Új-Zéland ellen szólnak. Egyrészt Ausztrália a nyugati nagyhatalmak szövetségese, így célpont is egyben, Új-Zéland pedig jelentősen kitett az olyan fontos erőforrásoknak, mint például a gázolaj.