Feltámaszthatják a leghíresebb kihalt állatot

A dodó egy testes (60-75 cm magas, 10-17,5 kg-os) röpképtelen madár volt, mely békésen éldegélt az Indiai-óceáni Mauritsius szigetén, egészen, amíg nem találkozott az emberrel.

A szigetre 1638-ban költöztek holland telepesek, ők, valamint az arra járó hajósok pedig – annak ellenére, hogy a madár húsa rágós volt és nem túl ízletes –, gyakran vadászták az embertől egyáltalán nem tartó dodót, a totyogó szárnyast elég volt egyszerűen agyonütni. Az emberi vadászat mellett a Mauritsiusra behurcolt kutyák, disznók és patkányok adták meg a kegyelemdöfést a fajnak, hiszen ezek az állatok elfogyasztották a földön fészkelő madarak tojásait. A dodó igen gyorsan, bő 50 év alatt, 1690-re eltűnt, ezzel az ember által okozott kihalás szimbólumává vált.

Lehetséges azonban, hogy újra láthatjuk majd a ma csak múzeumokban, kitömött formában megtekinthető madarakat, ugyanis a tavasszal a már kihalt „óriásfarkas” újraalkotását bejelentő, a mamutok, erszényestigrisek feltámasztását is célzó Clossal Biosciences a dodót is felvette a listájára.

Mauritsiusi dodó egy 19. századi fakszimile metszeten – az ember fél évszázad alatt kipusztította a fajt (Kép: Florilegius/Universal Images Group via Getty Images)

Ebben a galambőssejtek terén elért tudományos áttörésük ad alapot, ugyanis a cég kutatóinak a laborban sikerült ilyen sejteket kitenyészteniük, emellett ugyancsak sikerült őssejtek nélküli csirkéket nevelniük.

„Az emlősökkel ellentétben, melyeket lehet klónozni, a madaraknál egészen más megközelítés szükséges. Náluk az őssejteket kell szerkeszteni, majd ezeket a módosított sejteket kell tenyészteni valódi madarakon keresztül” – magyarázta az áttörés lényegét a dallasi biotechcég alapító-vezérigazgatója, Ben Lamm.

A Colossal a dodó rokonainak számító két madár, a már szintén kihalt Rodriguez-szigeti galamb, illetve a ma is élő Nikobár-szigeti sörényesgalamb genomját is teljesen feltérképezte, az azokból nyert tulajdonságok keverésével, szerkesztésével fogják majd a galambőssejtekbe „programozni” a dodót, hogy aztán azokat az erre tenyésztett házityúkok „közreműködésével”, azok tojásaiból kelhessenek ki a már nem létező faj fiókái.

Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem a valódi dodó újraalkotása valósulhat majd meg, a Colossal ehelyett egy, génmanipulációval létrehozott, a dodóra külsőleg hasonlító állatot teremthet majd.