Dr. Bajmócy Péter, az SZTE TTIK Földrajz- és Földtudományi Intézet egyetemi docense a Magyarországon található, 3155 közigazgatásilag önálló település mindegyikébe eljutott, ráadásul a települések jelentős részét tömegközlekedéssel érte el. Ez kétféleképpen történt meg: vagy úgy, hogy ténylegesen sétált is ott, vagy úgy, hogy áthaladt rajta. Ráadásul ez nem a település közigazgatási területére vonatkozik, hanem a belterületére.
Mint fogalmaz, már gyerekként a szüleivel járta az országot, az igazán gyors növekedés azonban a földrajz szakosok egyetemi terepgyakorlatainak szervezésekor indult el. “Így elég sok és elég különleges helyre is eljutottam, és ekkor merült fel a gondolat, hogy összeírjam, hol jártam már. Innentől kezdve ezt a listát folyamatosan bővítettem, tudatosan próbáltam eljutni olyan településekre, ahol még nem jártam” – mondta a szakember. “Ekkor még több mint 1000 település hiányzott és persze egyre nagyobb kihívás volt, amikor fogytak a helyek. Innentől kezdve még további 10 évbe telt, mire eljutottam minden önálló településre. 2014 nyarára pipálhattam ki a két utolsó települést, a Somogy vármegyei Rinyaújnépet és Varászlót.”

Dr. Bajmócy Péter (Kép: Szegedi Tudományegyetem)
Olyan helyeken is járt, ahol már csak egyetlen ember él, sőt olyanokon is, amelyek kihaltak. Volt, hogy szökött állami gondozottnak nézték és majdnem ott ragadt egy településen. “Különleges élmény megtapasztalni Iharkutat, melynek helyén ma egy külszíni bánya tátong, Derenket, amelyet Horthy Miklós medvevadász területnek nyilvánított és emiatt az egész falut lebontották, vagy a zalai Pusztaszentlászlót és a baranyai Korpádot, ahol már csak 1-1 ház áll” – emlékezett vissza az SZTE oktatója.
A szakemberre további hazai utak várnak még ugyanis azok után, hogy 2014 óta már kipipálta az olyan településeket is, melyek ma már nem önállóak közigazgatásilag, újabb kihívásokat keresett. “A települések egy részénél a belterület nem csak egy központi részből áll, hanem a település határának bizonyos részein szintén vannak csoportos, faluszerű településrészek belterületi státuszban. Egy részük korábban önálló település volt (ezeket bejártam korábban), más részük viszont sohasem volt önálló, besűrűsödéssel vagy tervezetten jöttek létre. Ezeket nevezi a statisztika egyéb belterületeknek, az ilyenek közül a nagyobbakat kezdtem el bejárni” – árulta el.