Noha Pablo Escobart már 33 éve lelőtték, szülőhazája, Kolumbia életét máig meghatározzák a hírhedt drogbáró tettei. Itt most nem csak a szervezett bűnözésre vagy az őt máig éltető szegényebb rétegre kell gondolni, hanem például az olyan környezeti változásokra is, melyekkel eddig nemigen tudta felvenni a harcot az ország vezetése.
Utóbbi esetben azokra a vízilovakra gondolunk, melyeket Escobar telepíttetett be az országba, azon belül is saját állatkertjébe a Hacienda Napoles nevű birtokra. Eredetileg csak négy nílusi víziló érkezett, azonban ezek nagyon szaporának bizonyultak, ugyanis napjainkban 170-re teszik a szabadon kószáló állatok számát. A birtokról kiszabaduló méretes emlősök már az eredetileg nekik szánt élettértől 100 kilométerre is eltávolodtak.

Kép: Juancho Torres/Anadolu Agency via Getty Images
A vízilovakkal több gond is van. Nem őshonos fajként az olyan állatok elől eszik el a táplálékot, mint a manátuszok, de ezen felül abajgatják a folyók mentén élő földműveseket és falusiakat is. Annak hatása, hogy turisztikai szempontból vonzóak, eltörpül a negatívumok mellett, ezért jó ideje fontolgatták már felsőbb szinteken, hogy valamit kezdjenek a helyzettel.
Ennek érdekében az első lépés hétfőn történt meg, amikor is bejelentették, hogy elkezdik az állomány gyérítését. A feladatra 1,98 millió dollárt (kb. 600 millió forintot) szánnak, ami arra lehet elég, hogy akár 80 állatot kiiktassanak. Ezzel majdnem megfeleződnek a becsült víziló-populáció. “Ha ezt nem tesszük meg, nem leszünk képesek kontrollálni az állományt” – idézte a New York Post a kolumbiai környezetvédelmi minisztert.
A lépéssel egyébként az állatvédők nemigen értenek egyet, kegyetlennek nevezik a lépést. Alternatív megoldási javaslatuk azonban nemigen van: a vízilovak Afrikába történő hazaköltöztetése nem jöhet szóba, ugyanis ahhoz nagyon belterjes az állomány, végtére is négy példány leszármazottairól beszélünk.