Rosszul alszol? A tested komoly problémára figyelmeztethet

Észrevetted már, hogy egy-egy fülledtebb éjszaka után jóval nehezebb reggel felébredni? Egy kutatás nemrég rámutatott arra, hogy egy felnőtt ember a leghatékonyabban 20-25 Celsius fok közötti hőmérsékleten tudja magát kipihenni éjszaka. Természetesen akkor, ha más feltételek is adottak, így például legalább 7 óra, megszakítás nélküli alvás.

Mindez annak köszönhető, hogy elalvás előtt a szervezet természetes módon lehűti magát. A bőrerek kitágulnak, a hőleadás fokozódik, ezzel jelezve az agynak, hogy ideje pihenni. Amennyiben azonban a környezet túl meleg, akkor ez a finoman hangolt folyamat megakad. Ilyenkor a szervezet harcba kezd a hő ellen, ami apró, de gyakori ébredésekhez vezethet, sokszor anélkül, hogy erre reggel emlékezne. De mi van akkor, ha nem a meleg akadályozza az elalvást, hanem valami egészen más? Most mutatunk néhány orvosi szempontból meghatározott alvászavart.

1. Nyugtalan láb szindróma

Ez úgy hangzik, mintha a táncparkettel lenne összefüggésben, de sokkal inkább a hálószobához köthető. Az RLS (Restless Legs Syndrome) egy neurológiai eredetű érzészavar, amely erős, sokszor nehezen leírható késztetést okoz a lábak mozgatására. Főleg este, lefekvéskor vagy hosszabb ülés után jelentkezik. A lábak önkéntelen rángása mellett bizsergés, húzó, feszítő és viszkető érzés is előfordulhat. Utóbbi leginkább azért, mert olyan hatást kelt, mintha mászna valami a lábadon. Ezzel mindenképp orvoshoz kell fordulni, mert idegrendszeri működési zavar állhat a háttérben.

2. Alvási apnoe

Az alvási apnoe az egyik legveszélyesebb alvászavar. A jelenség mögött a légzés ismétlődő, rövid ideig, néhány másodpercig tartó leállása áll. Ez akár több százszor is megtörténhet egy éjszaka alatt, ami miatt az agy mikroébredéssel reagál, hogy újraindítsa a légzést. Jellemző kísérő tünet lehet még a nagyon felületes légzés (hypopnoe), de gyakori még az ebben a betegségben szenvedőknél a horkantás vagy a levegő után kapkodás. Ez komoly, de kezelhető állapot, és ha valaki felfedezi magán ezeket a tüneteket, akkor minél hamarabb orvoshoz kell fordulni!

3. Inszomnia

Az „Insomnia” szóról az Y-generáció tagjainak valószínűleg leginkább a Faithless száma juthat az eszébe. A dal címe nagyon találó, ugyanis pontosan arról az állapotról szól, ami minden harmadik-negyedik magyart érinthet. Az inszomnia – vagyis az álmatlanság – azért ilyen gyakori, mert a stressz és a szorongás, a rendszertelen életmód, valamint a túlzott képernyőhasználat sajnálatos módon sok honfitársunk életében jelen van.  Inszomniáról akkor beszélünk, ha valaki azt tapasztalja magán, hogy nehezen tud elaludni még akkor is, ha mindent megtett az ügy érdekében, illetve, ha éjszaka, minden különösebb ok nélkül gyakran felébred. Ugyancsak az inszomnia tünete lehet a túl korai ébredés is, valamint az ezekhez társuló nappali fáradtság, a koncentrációs zavarok. A jó hír az, hogy az álmatlanság kezelhető: első körben tegyünk rendet az életmódunkban és az alváshigiénés szokásainkban. Ha ezek nem segítenek, vegyük igénybe szakember segítségét!

A Young College Student Studying For An Exam, Couldn’t Take It Any More And Decided To Get Some Well Deserved Shut-eye, With A Book Covering His Face

4. Paraszomnia

A paraszomnia egy nagyon sajátos alvászavar, amely arról szól, hogy az agy bizonyos részei „ébren vannak”, miközben más részek alszanak. Az, aki ilyenben szenved, számos furcsa, akaratlan viselkedést, mozgást vagy élményt tapasztalhat.

A szakirodalom többféle paraszomniát különböztet meg. A mélyalvásból keletkezők között találjuk az alvajárást, az éjszakai felriadást, az alvás közbeni beszédet, valamint az éjszakai zavartságot. Az álmodás közben fellépő paraszomniák között pedig olyan tüneteket említhetünk, mint például a gyakori, intenzív rémálmok, valamint az alvási bénulás. Mindezek mellett a bruxizmus (fogcsikorgatás) és az alvás közbeni szexuális viselkedés is lehet paraszomnia.

Ugye mondani sem kell ezek után, hogyha valaki rendszeresen tapasztal ilyet magán, akkor érdemes egészségügyi szakemberrel beszélni, mert a paraszomniák többsége kezelhető. A fogcsikorgatás ráadásul károkat okozhat a fogazatban, ezért sem szabad elhanyagolni.

5. Kleine–Levin szindróma

Még számos kisebb-nagyobb alvászavar létezik, de a Kleine–Levin szindrómaként ismert probléma egészen sajátos és kiemelkedő. Éppen emiatt került fel ötödiknek a listánkra. Az „alvó szépség szindrómaként” is emlegetett probléma ugyan ritka, de létező jelenség. Ilyenkor a beteg akár 18-20 órát is alhat naponta heteken, hónapokon át. Az a fajta hosszú alvás, mint ami mondjuk a Csipkerózsikában megjelenik, orvosi értelemben tehát létezik, csak nem átok, hanem egy neurológiai eredetű probléma miatt. Elsőre ijesztően hangzik, de az érintettek ettől még élhetnek teljesen normális életet is.

Az alvászavarok tehát leküzdhetők, sőt megoldhatók. Ehhez persze fontos, hogy tisztában legyünk vele, hogy az álmunkat nem a rekkenő hőség, hanem más probléma veri ki a szemünkből.

A KOCKÁZATOKRÓL ÉS A MELLÉKHATÁSOKRÓL OLVASSA EL A BETEGTÁJÉKOZTATÓT, VAGY KÉRDEZZE MEG KEZELŐORVOSÁT, GYÓGYSZERÉSZÉT!