Gyönyörű égi jelenséget láthatunk szerda este

Június 21-én a nyári napfordulóval kezdetét veszi a csillagászati nyár: a Föld északi félgömbjén az évnek ezen a napján a leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. Ezen a napon az Északi-sarktól az északi sarkkörig egész nap a horizont felett marad a Nap, Magyarországon pedig nagyjából 16 órán át tart a nappal. Ezzel ellentétben a déli sarkkörön, illetve a Déli-sarkon ezen a napon teljes sötétség uralkodik.

Bár június 21-én a hosszan tartó nappal miatt későn sötétedik, érdemes megvárni, hiszen este 10 órakor gyönyörű együttállás alakul ki: a vékony holdsarló, a fényes Vénusz és a vöröses Mars egy tompaszögű háromszöget zárnak be, 5-5 fokra egymástól az égen.

– emeli ki a Svábhegyi Csillagvizsgáló közleménye.

Ha június 21-én este sikerül derült ég alatt megfigyelni a Holdat, érdemes távcsövet is használni, hogy jól lehessen látni, amint a HD 76475 jelű csillag elhalad a holdsarló mögött. A belépés időpontja 21-én 22 óra 25 perckor, mindössze 8 fokkal a látóhatár fölött következik be. A kilépés szűk fél órával később, 22 óra 45 perckor történik meg, 6 fokos magasságban.

“Ha szerencsések vagyunk, és sikerül olyan helyet találnunk, ahonnan jól látszik a horizont, a Hold alatt, a Rák csillagképben észrevehetjük a Jászol-halmaznak nevezett látványos csillaghalmazt is” – írják.

Június 24-én, a nyári napforduló után három nappal a Svábhegyi Csillagvizsgáló minden távcsöve és programja a Szent Iván-éj és a csillagászati nyár beköszöntének ünnepléséről szól. Az alkonyi égen láthatóvá válik az Esthajnalcsillag és a Mars párosa, a már távolabbra került dagadó holdsarló kráterei.