Világunk egyik legsúlyosabb, mégis észrevehetetlen környezetszennyezését a mikroműanyagok okozzák. Az apró részecskék gyakorlatilag már mindenütt ott vannak a bolygón, a forrásvizektől a Déli-sarkig. Kimutatták már jelenlétüket a tengeri élőlények szervezetében is, de mi, emberek sem vagyunk biztonságban.
Ezt a témát boncolgatták a Bécsi Orvosi Egyetem kutatói is New York-i kollégáikkal karöltve, akik arra a megállapításra jutottak, hogy bizonyos mikroműanyagok képesek átjutni még a vér-agy gáton is. A folyamatot egereken figyelték meg, és azt is sikerült megállapítani, hogy elég mindössze két óra ahhoz, hogy a szervezetbe bekerülő, legfeljebb 5 nanométeres nagyságú mikroműanyag-darabok elérjék az agyat.
Tekintettel arra, hogy ebben a témában még rengeteg dolgot nem ismerünk, nem tudni azt sem, hogy konkrétan milyen hatással lehetnek ezek az anyagok az agy, illetve az emberi szervezet működésére. A lehetséges következmények között lehet említeni a gyulladásokat, a neurológiai rendellenességeket, de olyan komolyabb betegségeket is, mint a Parkinson- vagy az Alzheimer-kór.
A mikroműanyagot szinte lehetetlen kizárni műanyagban úszó világunkból. Egy 2017-es jelentés szerint például a világ csapvizeinek 80 százalékát érinti ez a szennyezés. Ez kapásból lefed rengeteg embert, de azok is könnyen fogyaszthatnak mikroműanyagot, akiknél “tiszta” a víz. Étkezéseinknél ugyanis elég pl. egy picit megkarcolt teflonedény, hogy részecskék milliói keveredjenek el a kajában, de ott vannak a műanyagba csomagolt fagyasztott, hűtött ételek, üdítők és annyi minden más, melyek már a tányérra kerülés előtt potenciális mikroműanyag-források.